A félnapos összeomlás rávilágított, hogy az életünk minden szegmensében végletesen kiszolgáltatottak vagyunk az elektromos energiának. A blackout következményei között – a közlekedés és a szolgáltatások összeomlásától a kórházak vészhelyzeti működéséig – a legsúlyosabb a vízellátás leállása volt. Energia nélkül ugyanis nincs vezetékes víz, nem működnek az átemelő szivattyúk, így sok település néhány óra alatt víz nélkül maradt.
Szorongást kelt szembesülni azzal, hogy a civilizációnk ilyen mértékben technológiafüggő? De még mennyire. Borzasztó a gondolat, hogy egy máig nem azonosított eredetű üzemzavar ilyen fennakadásokat okozhat, és még ijesztőbb arra gondolni, ami ezúttal csupán feltételezésként merült fel – és a spanyol hatóságok nevében nyilatkozók hamar ki is zárták –, hogy akár szándékosan is elő lehet idézni. (Ezen alapul A nulladik nap című minisorozat cselekménye, melyben kibertámadás bénítja meg az USA nagyvárosait.)
Az ugyan abszurd gondolatnak tűnhet jelenleg, hogy a technológiákat működtető erőforrások végessége, akár a szolgáltatások hosszabb-rövidebb szüneteléséhez is vezethet, valójában egyáltalán nem az.
És ezzel meg is érkeztünk a World Adaptation Forumhoz, vagyis a Cassandra Program rendezvényéhez, amelynek szervezői a fentiekhez hasonló, hátborzongató lehetőségekre hívják fel a figyelmet. Mögöttük egy immár világszerte terjedő mozgalom áll, mely nem hisz benne, hogy az állandó gazdasági növekedésre épülő globális világrend hosszú távon fenntartható volna. Ezért őszinte és hiteles párbeszédet sürget, elvárva a döntéshozóktól és a szakemberektől, hogy feltárják a világunkat egyre súlyosabban érintő, egymásba fonódó válságok természetét, a rendszerszintű kihívásokat, vagyis a polikrízist. Ezek ismeretében pedig beszéljenek az embereknek az elkerülhetetlen következményekről és az alkalmazkodás lehetőségeiről. Még komolyan vehető értelmiségiek, szakemberek is gyakran úgy emlegetik a mélyalkalmazkodás mozgalmát, amelyet Jem Bendell angol professzor Mélyadaptáció: Útmutató az éghajlati tragédiához című tanulmánya indított el, mint akik szerint mostantól hátradőlhetünk, nem kell többé foglalkozni kibocsátás-csökkentéssel, a világ el van veszve, éljünk a mának.
Holott a mozgalom szellemisége és a magyar közösség vezetőinek évről évre megszervezett konferenciája fő célként éppen azt tűzte ki, hogy összehozza a téma legkiválóbb szakértőit, és segítse a rendszerszintű összeomlás lehetőségének megértését és az eredményes alkalmazkodás útjának megtalálását. Nem eltagadva a tényt, hogy mivel rengeteg idő ment el tétlenséggel, a fenntarthatósággal való hitegetéssel, a cselekvés lehetőségei ma már igen korlátozottak.
Érdekes volt megfigyelni az ökológiai problémákat értő Facebook-csoportokban is, hogy többen hangulatkeltésnek értékelték, és még összeesküvés-elméletekkel is körítették a hírt, hogy az Európai Bizottság 72 órás túlélőcsomag összeállítását javasolta. Nos, ami az Ibériai félszigeten történt, az messzemenően igazolta a bizottság kérését, hogy legyen nálunk három napra való víz, élelmiszer, gyógyszer, legyen tűzgyújtásra alkalmas eszköz, elemes rádió. Felejthetetlen kép volt az a Barcelonában készült fotó, amelyen egy minden információtól elvágott tömeg látszik, amint egy járdára kitett rádiót áll körül.
Ez még természetesen nem az összeomlás volt. Most még minden megy tovább. Még sokat beszélünk majd arról, hogy olvad a sarkvidéki jég, hogy egyre szárazabbak a nyarak, miközben elönt minket itt-ott egy-egy villámárvíz, hogy félsivatag lett a Homokhátság, hogy egyre nehezebben bírják a szélsőséges hőingadozásokat az idősebbek, hogy újabb veszélyes járványok elé nézünk, hogy megint nem sikerült csökkenteni a karbonkibocsátást, hogy újabb és újabb melegrekordok dőlnek meg, hogy az élhetetlenné váló afrikai országokból újabb menekülthullámok várhatók…
Ezek rövid ideig tartó jelenségek, nyugtatjuk magunkat ilyenkor, utána úgyis minden helyreáll. Ha majd rosszabb is lesz egyszer, nem a mi életünkben, legfeljebb az unokáinknak lesz majd nehezebb.
Ebbéli hitünk azonban csupán hit.
The post „Nem nekünk kell megvédeni a természetet, hanem a természet védene meg minket, ha el nem pusztítanánk” first appeared on 24.hu.
24.hu