„Sok mindenben vitatkozom Fleck Zoltánnal, de nem gondolom, hogy nyilatkozata bűncselekményt valósítana meg.” Ezt mondta a Mandinernek Hack Péter egyetemi tanár, az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője arról, hogy a szuverenitás őre, Lánczi Tamás „az alkotmányos rend védelme érdekében” feljelentette a jogszociológust.
Az alkotmányos rend erőszakos megdöntése egy szándékos bűncselekmény, amelynek előkészülete is büntetendő, de olyan magatartásokat feltételez, mint fegyverkezés, illegális szervezkedés, robbanószerek beszerzését. Ezt nem látom ebben az ügyben
– tette hozzá.
Amikor a választók egy része azt érzi, hogy sérülnek a szabályok, ezért hidat zárnak le, az a véleménynyilvánítás egy formája, fenyegetést is jelent, de ettől nem kerül veszélybe az alkotmányos rend. Szerinte Fleck Zoltánéhoz hasonló és azzal ellentétes véleményeket is elmondhat egy egyetemi oktató.
„Annak idején amikor Orbán Balázs doktori címéről volt szó, kifejtettem, nem szerencsés, ha valaki kívülről határozza meg, hogy ki kaphat ilyen fokozatot az egyetemen. Ugyanígy az sem szerencsés, ha kívülről határozzák meg, ki oktathat az ELTE-n.
A tanszékvezető szerint egy jogásznak megfejtendő kérdés, mi történik akkor, ha egy demokratikus rendszerben egy szereplő kilép az alkotmányos keretek közül. Az kérdés, hogy illik-e Sulyok Tamást ezzel meggyanúsítani, vagy sem, de
egy mindenkori elnök esetében felmerülhet ilyen probléma.
Hack Péter nem feltételezi, hogy jövőre a mostani ellenzék mögött lesz a választói többség, de a témáról egyetemi keretek között, nyilvános vitát is lehet folytatni. Szerinte az ELTE vezetésének elhatárolódásától reálisabb volt a jogi karé, amely szerint Fleck Zoltán nem egyetemi oktatóként nyilatkozott. Az ELTE-n sokféle politikai nézetet valló ember oktat, a hallgatók eldönthetik, hogy kinek hisznek – fogalmazott.
Hack Péter nem ért egyet a jogszociológus álláspontjával, miszerint a jogállamiság veszélyben lenne Magyarországon, de abban is nagyon erősen vitatkozik kollégájával, hogy ha csak egyszerű többsége van egy kormánynak, szabad-e alaptörvényt módosítani, mert akkor épp ők kerülnének alkotmányon kívülre.
Noha Fleck Zoltán érvei között szerepelt Pokol Béla volt alkotmánybíró javaslata is, amely a NER-t mindenféle választási eredmény ellenére stabilizálná, arról a Mandiner most nem kérdezte Hack Pétert. A tanszékvezető az ATV-ben ugyanakkor korábban azt mondta: ugyanolyan alkotmánypuccs lenne, mint az, ha egyszerű többséggel kétharmados szabályokat akarnak megváltoztatni, hiszen gyakorlatilag többség nélkül kormányozhatna a Fidesz. A Pokol Béla által javasolt „alkotmányvédelmi tanácsban” ugyanis az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, a köztársasági elnök és az Állami Számövőszék elnöke kapna helyet, akik mindannyian a Fidesz támogatásával nyerték el a pozíciójukat.
Ungár Péter tavaly Hack Pétert ajánlotta az összes parlamenti frakció figyelmébe, őt javasolta köztársasági elnöknek, mondván szakmai előélete, életműve alkalmassá teszi a pozíció betöltésére, ő nem mélyítené a mindent megfertőző szekértábor logikát, hanem felszámolná azt, az országnak a nemzet egységét megtestesítő, a jogállamot és az alkotmányos rendszert őrző köztársasági elnök lenne. A Fidesz Sulyok Tamást választotta.
The post A büntetőjogász nem ért egyet se Fleck Zoltánnal, se bírálóival first appeared on 24.hu.
24.hu