A pénteken megjelent júliusi inflációs statisztika szerint továbbra is jóval a fogyasztói árak átlagos emelkedése (4,3 százalék) fölött drágultak az élelmiszerek, hiszen 5,9 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. A kormány tavasz óta próbálja az élelmiszerek árát megfékezni az árrésstoppal – az Országos Kereskedelmi Szövetség pénteken kiadott közleménye ismét azt állítja, hogy ez az intézkedés, aminek a tavasz elején tényleg volt egy árletörő hatása, mostanra erejét veszítette.
„Az élelmiszerek vártnál nagyobb áremelkedése azt mutatja, hogy az árrésstop hosszabb távon hatástalan eszköz az inflációval szemben” – mondja Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára, hozzátéve: „az egyszeri hatáson túl nem is lehet az, miután a 2024 második felében indult áremelkedési hullámot nem a kiskereskedelmi árrés alakulása okozta”.
A kereskedelmi szövetség vezetője az állítás alátámasztására idézi a Gazdasági Versenyhivatal két vizsgálatát, amelyek a tej- és tejtermékek, valamint a tojás árának alakulásával foglalkoztak. Ezek Kozák szerint arra a következtetésre jutottak, hogy „a 2024 második felében indult árhullám leginkább a termelők és feldolgozók rezsiköltségeinek emelkedése, a munkaerő drágulása, valamint a termékdíjak növekedése miatt alakult ki”. A GVH azt is megállapította, hogy közben a kiskereskedelmi árrések 2023 közepe óta csökkentek, vagy nem változtak.
„Az áremelések irányába ható felsorolt tényezők az élelmiszergyártás minden szegmensére (hús, kenyér, stb) egyformán hatnak, és most kiegészülnek az idényáras termékek drágulásával. Ezeket a hatásokat az árrésstop legfeljebb elfedni tudja, kezelni nem” – fogalmazott Kozák.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség állásfoglalása szerint „a bajokat ott kellene kezelni, ahol keletkeznek, és nem máshol”, ezért indokoltnak tartják az árrésstop augusztus végi kivezetését. Szerintük az „minden elemében káros a kereskedelemre, a lakosságra, sőt az egész gazdaságra nézve”. Ez utóbbit azzal indokolják, hogy a kereskedelem kénytelen visszafogni a beruházásait, kevesebb és kisebb mértékű akciót tud indítani, „és nemhogy ellenállóbb, de éppen kiszolgáltatottabb lesz a beszállítók felől érkező árnyomásnak”.