Lengyelország, Németország és Franciaország vezetői a moldovai parlamenti választások előtt Kisinyovba, a fővárosba látogatnak. A látogatás előtt a Politico több diplomáciai forrást idézett, akik szerint nem valószínű, hogy az ukrán és moldovai EU-csatlakozásról szóló tárgyalásokat különválasztanák. A két ország már 2022 nyarán megkapta a tagjelölti státuszt, azóta azonban nem sikerült megindítani a tárgyalásokat, még ha több ország részéről volt is rá nyitottság.
Mivel azonban Ukrajna továbbra is háborúban áll, kétséges, hogy az orosz nyomásnak kitett két és félmilliós ország mikor számíthat legkorábban a szövetségesei védelmére. „Ez nem csupán látogatás, de egy élő kapcsolat Európa és a moldovai emberek között. Szövetségeseink soha többé nem maradhatnak egyedül az orosz agresszióval szemben” – mondta Jürgen Hardt, a kormányzó CDU párt külügyi szóvivője. A választások előtt többen is orosz befolyásolási kísérletekre figyelmeztettek.
A tárgyalások választások előttI megnyitása az egyik idézett diplomata szerint kontraproduktív is lehet. (A tavalyi népszavazáson a választók nagyon kis többsége, 50,07 százaléka szavazott igennel az EU-csatlakozás mellett.) Egy francia tisztviselő szerint az Ukrajnától elkülönített felvételi eljárás megindításához egyhangú döntések kellenek Brüsszelben. Azt mondta, hogy ezek a döntések a következő hetekben megszülethetnek. Arról is beszélt, hogy nagy nyomás van Magyarországon Ukrajna EU-csatlakozását illetőleg, amelyet a következő hónapokban reményei szerint át lehet majd törni.
A múlt héten Volodimir Zelenszkij és több európai ország vezetője is arra kérte Donald Trump amerikai elnököt, hogy kérje meg Orbán Viktort, ne akadályozza az ukrán csatlakozást. Mindezt nehezítheti, hogy a magyar kormány az utóbbi hetekben különösen be van rágva Ukrajnára, miután az csapásokat hajtott végre a magyar olajexport 80-90 százalékáért felelős, Oroszországból Ukrajnán keresztül húzódó Barátság kőolajvezetékre.