Kedden tette közzé a második negyedév és az első félév részletes GDP-adatait a KSH. A statisztikai hivatal nem változtatott az úgynevezett első becsléskor kiadott számokon. Az előző negyedévben éves alapon a nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal nőtt a gazdaság.
A gazdaság a pocsék első negyedév után a másodikban már mutatott életjeleket, de nagyon kevés ágazat járult hozzá ahhoz, hogy ne essünk ismét recesszióba. Negyedéves alapon így is 0,4 százalékos volt a növekedés, ami európai kitekintésben kifejezetten jó – ugyanakkor éves kitekintésben a stagnálásnál alig magasabb növekedés a második legrosszabb érték volt az EU-ban.
A mostani adatközlés főbb megállapításai az alábbiak a második negyedévről:
éves alapon nagyot zuhant a mezőgazdaság teljesítménye, több mint 11 százalékkal maradt el a tavalyitól;az ipar hanyatlása folytatódik, de a 3,3 százalékos visszaesés már kedvezőbb érték az előző negyedévinél (mínusz 3,9 százalék), igaz, a feldolgozóipar visszaesése ennél nagyobb, 4,4 százalékos volt;lényegében az építőiparnak köszönhetően úszta meg a gazdaság, hogy újra recesszió legyen, az ágazat teljesítménye 4,3 százalékkal haladta meg az előző évit;kiugróan nagyot nőtt a szolgáltatásokon belül az információ, kommunikáció alág, aminek a bővülése 6,3 százalékos volt éves alapon;a kereskedelem csak 1,8 százalékkal tudott nőni, ez elmaradt az első negyedéves bővüléstől;visszaesés volt a humánegészségügy és szociális ellátás, a közigazgatás, továbbá az ingatlanügyletek alágban is;a turizmus 3,2 százalékkal nőtt, ez az év elejinél gyorsabb, de a tavalyi második negyedév 8 százalék fölötti bővülésétől jócskán elmaradó növekedés.
Az adatokból az is látszik, hogy felhasználási oldalról továbbra is a lakossági fogyasztás tartja életben a gazdaságot, a háztartások fogyasztási kiadása 5 százalékkal nőtt az első negyedéves 4,1 százalék után. A közösségi fogyasztás ennél is dinamikusabban, csaknem 10 százalékkal bővült. A felhalmozás továbbra is pocsék adatokat mutat, 7 százalékkal esett vissza az előző évihez képest (pedig akkor hatalmasat, több mint 13 százalékot zuhant 2023 második negyedévéhez képest).
A külkereskedelmi mutatók továbbra sem kedvezőek, az export 0,9 százalékkal esett vissza, a hanyatlása gyorsul, hiszen az első negyedévben még csak mínusz 0,4 százalékos volt a teljesítménye. Főleg a termékek kivitele alakult rosszul, 1,3 százalékkal esett vissza, miközben az év elején még pozitív volt ez a mutató. A behozatal közben nőtt, nem is kevéssel, 4 százalékkal. A külkereskedelemben így is többlet keletkezett, 1183 milliárd forintos, de ez a mutató rosszabb az első negyedévinél (1237 milliárd), és sokkal rosszabb, mint a 2024-es második félév egyenlege volt: akkor még 1640 milliárdos többlettel zárt a külkereskedelem.