A párt vagyonadó-tervezete alapján a Tisza a 2026-os választások megnyerése esetén
az 5 milliárd forint feletti vagyonokra évi 1 százalékos központi vagyonadót vezetne be.
Ez kiterjedne minden vagyontárgyra (ingatlan, céges vagyon, külföldön található vagyontárgyak, nagy értékű ingóságok, mint például jacht, magánrepülő, festmény, sportkocsi).
A vagyonadó alapját az illetékmentes ajándékozási körben lévő közeli hozzátartozókkal együtt kellene kiszámolni, kivédve ezzel azt, hogy úgy kerüljék ki az adózást, hogy a gyerek vagy a házastárs nevére íratják át a vagyont.
A vagyonadó alapját minden évben önbevallás alapján számítanák ki, amit a NAV kockázatfókuszú egyedi vizsgálatokkal rendszeresen ellenőrizne.
A bevételből pedig a személyi jövedelemadó (szja) csökkentését finanszíroznák.
Hányan és mennyit fizetnének?
Nem könnyű pontosan megmondani, hogy hány magyar állampolgárra vonatkozna a Tisza vagyonadója és ettől mekkora költségvetési bevétel várható – értékelnek a portálon.
A Mandiner a Boston Consulting Group Magyarországra vonatkozó, 2023-as adatai alapján úgy számolt, hogy 4500 magyar állampolgárnak kellene vagyonadót fizetnie, és összesen 400 milliárd forint bevétel származna az adónemből, ha sikerülne a teljes vagyonérték alapján beszedni.
A HVG a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján úgy becsül, hogy az ország legvagyonosabb 1 százalékához tartozó pénzügyi eszközöket 1 százalékkal adóztatva 330 milliárd forintnyi bevétel keletkezne.
A Blochamps Capital becslése szerint 2025 elején 1500 magyar állampolgárnak haladta meg a vagyona a 4 milliárd forintot, legalább 40 milliárdos vagyonnal 50, 100 milliárdot meghaladóval pedig 20 ember rendelkezett. A G7.hu erre vonatkozó kérdésére válaszul Karagich István ügyvezető igazgató 1000–1300-ra becsülte a legalább 5 milliárd forintos vagyonnal rendelkező magyarok számát.
Főleg a legnagyobb vagyonokon belül már nagyon sok az olyan vagyonelem, amelyek magántőkealapokhoz vagy külföldi cégekhez tartoznak, emiatt a vagyonok követhetősége és a felvetett vagyonadó érvényesíthetősége is kihívásokat jelenthet
– mondta.
Az elmúlt években több nyugati országban is újra felmerült a vagyonadó bevezetésének lehetősége, de ezekből szintén kevés esetben lett konkrét intézkedés. Európán és az USA-n kívül a járvány után Latin-Amerikában volt reneszánsza az adónemnek.
Az adónem ebben a körben a kilencvenes években volt csúcson, amikor még 12 ország alkalmazta, a kilencvenes évek végétől viszont egymás után vezették ki a vagyonadókat, és mára a fent említett három országon kívül Kolumbia az egyetlen OECD-tagország, ahol ilyen adónem maradt.
Kevés bevétel, sok bürokrácia, költöző milliárdosok
Az egyes országokban megvoltak az egyedi okai az adók visszavonásának, de az OECD 2018-as tanulmánya szerint visszatérő ok volt, hogy az adók nem hoztak annyi bevételt, mint amennyire számítottak belőlük (2016-ban Spanyolországban például a GDP 0,1; Svájcban a GDP 1 százalékát tették ki a belőle származó bevételek). Ez a jelentés egyébként arra a következtetésre jutott, hogy ha a cél a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentése,
Egy másik gyakran hangoztatott érv a központi vagyonadókkal szemben, hogy jelentős bürokratikus kapacitások fenntartását igénylik, hiszen az adóalapot szolgáltató vagyonok felmérése sok munkát igényel. Ausztria például kifejezetten a magas adminisztratív költségekre hivatkozva szüntette meg 1993-ban a vagyonadóját. Más országokban alkotmányossági problémák voltak vele, Németországban például ilyen alapon vonták vissza az adónemet 1997-ben (az ingatlanokat 1964-es, a pénzügyi eszközöket piaci áron értékelték fel).
Végül pedig talán a leginkább ismert ellenérv, hogy a vagyonosok elköltöznek azokból az országokból, ahol adóztatják a vagyonukat, ezzel csökkentve a beszedhető adóbevételeket. Gerard Depardieu 2012-ben azért költözött egy határ menti belga faluba, hogy ne kelljen vagyonadót fizetnie, és egyes felmérések szerint 2000 és 2012 között összesen 42 ezer francia milliomos költözött külföldre.
Egy helyi lap gyűjtése alapján több mint 30 norvég milliárdos és multimilliomos hagyta el Norvégiát 2022-ben, miután a balközép kormány 1,1 százalékra emelte a vagyonadót. Franciaország 2017-ben, Svédország pedig 2007-ben szüntette meg a vagyonadóját. De ellenpéldát is találni, ahogy ugyanis a Guardian cikke megjegyzi, a spanyol vagyonadó-emelés nem vezetett tömeges kivándorláshoz a helyi szupergazdagok körében.
The post G7.hu: gellert kaphat Magyar Péter vagyonadó-javaslata first appeared on 24.hu.
24.hu