Bár az Európai Bíróság csütörtökön nyilvánosságra hozott ítélete megsemmisítette a Paks 2 építésének finanszírozásával kapcsolatos, 2017-ben született európai bizottsági engedélyt, ez nem azt jelenti, hogy le kellene állítani az új atomerőmű építését. Az ítélet ugyanis nem azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mint építkezés és fejlesztés, az uniós jog alapján jogszerű-e a Paksi Atomerőmű bővítése – magyarázta a bírósági ítéletet dr. Kis Kelemen Bence nemzetközi jogász, egyetemi adjunktus.
Az ítélet, és maga az Ausztria beadványa nyomán indult eljárás a beruházás finanszírozásával kapcsolatos egyik kulcskérdést vizsgálta. Az uniós jog ugyanis bizonyos kivételekkel tiltja azt, hogy állami forrásból támogatást nyújtsanak vállalkozásoknak úgy, hogy azoknak ezt előnyt jelentsen. „Ez akkor problémás az uniós jog alapján, ha mindez torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, illetve ha mindez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet” – fogalmazott a szakértő.
A paksi bővítés állami támogatással épült, ennek jogszerűségét vizsgálta korábban az erre is hivatott Európai Bizottság, amely megállapította, hogy Magyarország állami támogatást nyújtott, de az bizonyos, a Bizottság által meghatározott feltételek teljesülése esetén jogszerű az uniós jog szempontjából. Ennek nyomán adta ki 2017-ben az engedélyét – nem az építkezésre, hanem a finanszírozási konstrukció állami támogatásos részére.
Tehát a bírósági döntés is „csak” a finanszírozást jogszerűnek tartó engedélyt semmisítette meg, többek között azért, mert megítélése szerint a Bizottság az engedélyeztetési eljárásban nem vizsgálta megfelelően, hogy a két új reaktor megépítésére vonatkozó szerződés közvetlen odaítélése az orosz partner számára összeegyeztethető-e az uniós közbeszerzési szabályokkal. Ezért mondhatta azt csütörtökön Bóka János is, Szijjártó Péter is, hogy a beruházást nem lehetetlenítette el az uniós bíróság döntése. A tét persze óriási: a beruházás 12,5 milliárd euróba, mostani árfolyamon nagyjából 4900 milliárd forintba kerülne – és már eddig 600-700 milliárdot költöttek rá –, vagyis a bármilyen engedély nélküli folytatása forintban számolva már ezermilliárdos nagyságrendű rizikót jelent.
Magyarán: „a jelenlegi döntés alapján a Paks 2 beruházás folytatódhat tovább, ha viszont a Bizottság később (jogerősen és a Bíróság által később esetlegesen jóváhagyott módon) úgy dönt, hogy jogellenes volt a támogatás, akkor a projekt finanszírozása veszélybe kerülhet” – mondja Kis Kelemen Bence. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy
„még egy ilyen döntés sem jelentené azt, hogy a beruházás fizikailag nem fejezhető be, csak alternatív forrást szükséges találni annak finanszírozására. Ha pedig mindez nem lehetséges és ennek ellenére a meglévő struktúrában fejeződik be a projekt, akkor az kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet Magyarországgal szemben.”
Mit lép Brüsszel?
A döntésből tehát csupán annyi következik, hogy a Bizottságnak ismét vizsgálnia kell a Paks 2 projekthez nyújtott állami támogatást, és ezzel kapcsolatban kell valamilyen következtetésre jutnia. Ez lehet az, hogy minden rendben volt, de a korábbinál jobban meg kell indokolnia. Azonban juthat olyan következtetésre is, hogy az állami támogatás nem volt jogszerű Magyarország részéről, mert a versenytorzító hatású vagy az lehet, esetleg érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.
Hogy az újabb eljárás mikor kezdődik, mikorra várható annak a befejeződése, és pláne, hogy annak végén megszületik-e az újabb engedély vagy sem, azt természetesen teljes homály fedi. Csütörtöki sajtótájékoztatóján a Bizottság szóvivője annyit felelt az ezzel kapcsolatos kérdésre: „Tudomásul vesszük az ítéletet, értékelni fogjuk azt, és döntünk a lehetséges következő lépésekről.” Amikor a Bizottság magyarországi képviseleténél érdeklődtünk az üggyel kapcsolatos információkról, ők is csak erre a sajtótájékoztatón elhangzott egy mondatra hivatkoztak.
Egyelőre tehát csak az biztos, hogy a támogatásról szóló magyar bejelentéssel még 2015-ben indult, az engedély 2017. március 6-i kiadásával egyszer már lezártnak hitt ügy most formálisan ismét a határozatot megelőző szakaszban van. Vagyis a támogatást bejelentette Magyarország, a hivatalos vizsgálati eljárást elindította az Európai Bizottság, de érvényes jóváhagyást nem adtak ki. Értesüléseink szerint ezt a helyzetet brüsszeli jogászok úgy értékelik, hogy mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében
jóváhagyás nélkül állami támogatás nem nyújtható, ezért a már odaítélt támogatás jogellenes támogatásnak minősül.
Ez azonban csak egy jogi Schrödinger macskája állapot: momentán jogellenes, hiszen nincs róla jóváhagyás, de azért, mert az erről szóló eljárást újra kell indítani. A Bizottságnak abban az eljárásban újra kell értékelnie a magyar támogatás uniós jog szerinti jogszerűségét, figyelembe véve a Bíróság mostani ítélete által adott jogi értelmezést is.
Valamint figyelembe véve egyéb szempontokat is, elsősorban azt, hogy hogyan változtak azóta a beruházás körülményei. Hiszen
az engedély kiadása óta Oroszország katonai agressziót követett és követ el Ukrajnában, ami miatt számos szankció érte az országot,az eredetileg 12,5 milliárd eurós beruházás minden bizonnyal jóval drágább lesz, a kormány egy tavaly novemberben benyújtott törvényjavaslattal nyitotta újra az orosz-magyar ártárgyalást (de a forint-euró árfolyam változása önmagában is mintegy 30 százalékkal növelné a forintban számolt árat);miközben a magasabb kivitelezési ár rosszabb megtérülést, így nagyobb állami támogatást jelentene, az áramárak nőttek az elmúlt tíz évben, és a prognózisok szerint tovább emelkednek rövid és középtávon is;a meglévő paksi blokkok várhatóan újabb több tízéves üzemidő-hosszabbítások kapnak, vagyis várhatóan hosszabb ideig üzemelnének párhuzamosan az atomerőmű már meglévő és hivatalosan építeni még el sem kezdett blokkjai (elvileg ugyanis csak akkortól számít épülőnek egy atomerőmű, amikor már betonoznak, ám Pakson még csak a földmunkáknál járnak).
A fentiek között az állami támogatás indokoltságát erősítő és gyengítő szempontok, fejlemények is vannak. Mindezek mellé viszont azt is érdemes megjegyezni, hogy az új eljárásban a Bizottságnak már figyelembe kell vennie azt a beadványt is, amelyet Tordai Bence nyújtott be. Ebben a felülvizsgálati kérelemben, ahogyan az ellenzéki politikus egy csütörtöki posztjában fogalmazott: „bebizonyítottuk, hogy a putyini Paks 2 projekt egyaránt sérti az uniós jogot és a 2017-es bizottsági engedélyben megfogalmazott feltételeket”.
Persze, mint Kis Kelemen Bence kiemelte, az is előfordulhat, hogy bár nem kapja meg a magyar állam az újabb körben az engedélyt, mégis megmarad az oroszoknak nyújtott állami támogatás. Persze egy ilyen körülmények között megvalósuló beruházásnak azért számos komoly kockázata van. A kormány európai uniós politikáját ismerve valószínűleg különösebb szívfájdalom nélkül bevállalnának még egy kötelezettségszegési eljárást, miközben az ügyet a politikai kommunikációban egy újabb brüsszelezős kampányra is felhasználhatják.