Találkozol valakivel, és a tekinteted rögtön a szemére tapad. Lehet mély, földszínű barna, halványkék, vagy ritka zöld, amely minden fényváltásnál másként csillan. A szemek sajátos erővel bírnak: megállítanak minket, felkeltik a kíváncsiságunkat vagy ismerősséget sugallnak, még mielőtt egyetlen szó is elhangozna. Gyakran ez az első dolog, amit észreveszünk valakin, és olykor a legmaradandóbb vonás is, amire emlékszünk.
A világon a szemszínek széles skálán mozognak. A barna messze a leggyakoribb árnyalat, különösen Afrikában és Ázsiában, míg a kék főként Észak- és Kelet-Európában fordul elő gyakrabban. A zöld a legritkább: a világ népességének mindössze körülbelül 2%-ánál található meg. A mogyorószínű szemek még inkább színesítik a palettát, hiszen a fényviszonyoktól függően zöldesnek vagy barnásnak tűnhetnek.
A titok a melaninban rejlik
A válasz az íriszben található, abban a színes szövetringben, amely a pupillát körülveszi. Itt végzi a munka nagy részét a melanin nevű pigment.
Fotó: Getty Images/stock_colors
A barna szem nagy mennyiségű melanint tartalmaz, amely elnyeli a fényt, így sötétebbnek tűnik. A kék szemekben viszont nagyon kevés melanin van. Színük nem a pigmentből ered, hanem a fény szóródásából az íriszen belül – ezt a fizikai jelenséget Tyndall-effektusnak nevezik, amely hasonló ahhoz, ami miatt az égbolt kéknek látszik.
A kék szemekben a rövidebb hullámhosszú fény (például a kék) hatékonyabban szóródik, mint a hosszabb hullámhosszú (például a vörös vagy a sárga). A kevés melanin miatt kevesebb fény nyelődik el, így a szóródó kék fény dominál. Ez a kék árnyalat tehát nem a pigmentből ered, hanem abból, ahogy a fény kölcsönhatásba lép a szem szerkezetével.
A zöld szemeknél közepes mennyiségű melanin és a fény szóródásának kombinációja adja a színt. A mogyorószemek még bonyolultabbak: az íriszben egyenetlenül eloszló melanin mozaikszerű hatást kelt, ami a környező fénytől függően változhat.
Mit számítanak a gének?
A szemszín genetikája legalább ennyire izgalmas.
Sokáig úgy hitték, hogy a szemszínt egyetlen gén szabályozza a „barna felülírja a kéket” logika mentén. A kutatások azonban bebizonyították, hogy a valóság ennél sokkal összetettebb. Számos gén vesz részt a szemszín meghatározásában. Ez magyarázza, hogy ugyanabban a családban a gyerekeknek miért lehet teljesen eltérő szemszíne, illetve miért fordulhat elő, hogy két kék szemű szülőnek zöld- vagy világosbarna szemű gyermeke születik.
A szemszín az idő múlásával is változik. Sok európai származású baba kék vagy szürke szemmel születik, mivel a melanin szintjük ekkor még alacsony. Ahogy az első években fokozatosan felhalmozódik a pigment, a szem színe kékről zöldre vagy barnára változhat.
Felnőttkorban a szemszín általában stabilabb, de a fényviszonyoktól, a ruházattól vagy a pupilla méretétől függően apró változások megfigyelhetők. Például a kékesszürke szem hol nagyon kéknek, hol szürkének, hol zöldesnek tűnhet. Tartós változások ritkán, de előfordulhatnak az öregedés során, vagy bizonyos egészségügyi állapotok hatására, amelyek befolyásolják az írisz melanin-tartalmát.
Az igazi különlegességek
És ott vannak az igazi ritkaságok.
A heterokrómiában az egyik szem más színű, mint a másik, vagy egy íriszen belül két eltérő szín jelenik meg. Ritka, de rendkívül látványos jelenség. Okozhatja genetikai adottság, sérülés, vagy bizonyos betegségek. Hírességek, mint Kate Bosworth vagy Mila Kunis, jól ismert példák. David Bowie szemei pedig azért tűntek különböző színűnek, mert egy baleset következtében az egyik pupillája végleg kitágult, így heterokrómiát utánzó hatást keltett.
A végén minden a történetről szól
A szemszín több, mint genetika és fizika játékának eredménye. Annak emlékeztetője, hogyan fonódik össze biológia és szépség. Minden írisz egy apró univerzum: pigmentgyűrűk, aranyszínű pettyek vagy mélybarna árnyalatok, amelyek minden pillantásnál másként fogják fel a fényt.
A szemek nemcsak arra valók, hogy lássuk velük a világot – hanem arra is, hogy összekapcsoljanak minket egymással. Legyenek kékek, zöldek, barnák vagy valahol a kettő között, minden pár egyedülálló történetet mesél el: örökségről, egyéniségről és az emberi lét csendes csodájáról.
The post Kék, zöld, barna, vagy valami a kettő között – ez a legritkább szemszín a világon first appeared on nlc.
nlc