Kedd éjszaka az amerikai választók döntöttek, januártól ismét Donald Trump költözik a Fehér Házba. Győzelmi beszédében az összes háború befejezéséről beszélt, ami értelemszerűen Ukrajnát is érintené. Függetlenül a magyar kormány már-már perverz lelkesedésétől Trump iránt, Magyarország biztonsága szempontjából nagyon nem mindegy, hogy a határos államban milyen véget ér egy Oroszország ellen vívott háború, ezért érdemes végiggondolni, Donald Trump második elnöksége milyen hatást érhet el ezen a téren.
Az eredmények alapján a választói környezet megváltozott az elmúlt években, Trump viszont valószínűleg túl sokat nem változott. A geopolitikai környezet is teljesen más, Trump első elnöksége alatt nem voltak olyan kiterjedésű háborúk, mint amilyenek most vannak.Trump visszatérése kapcsán nem arról kell beszélni, hogy jobb vagy rosszabb lesz-e mindenkinek, hanem arra kell felkészülni, hogy minden sokkal szélsőségesebb lesz.
Egyelőre még nem látni, Trumpon és Vance-en kívül kiből fog állni az adminisztráció, ki lesz a külügyminiszter, védelmi miniszter, nemzetbiztonsági tanácsadó, lesz-e újabb Ukrajna-ügyi megbízott, és ha igen, ki. Ha Trump nem is változott, a körülötte levők összetétele (és felkészültsége) változni fog, ezt érdemes észben tartani akkor is, ha Trump orosz-ukrán háborúhoz való hozzáállásáról gondolkozunk.
A gyorsan gratulálók és a lassan gratulálók
Amint bizonyossá vált, hogy Donald Trump újraválasztása valósággá válik, elárasztották a médiát a világ vezetőinek gratuláló üzenetei, közöttük minden bizonnyal nagy verseny alakul most ki azért, hogy ki tudja a legjobb kapcsolatokat kialakítani Trumppal.
Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont nem siette el. Szóvivője, Dmitrij Peszkov első körben azt közölte, hogy Putyin egyelőre még nem gratulál Trumpnak, hanem megvárja, mit tesz majd Trump, ha januárban visszatér a Fehér Házba, mert előfordulhat, hogy onnantól más hangneme lesz a közleményeknek. Peszkov hozzátette, hogy egy barátságtalan országról beszélnek, ami közvetve és közvetlenül is háborúban áll Oroszországgal. Azt mondta, nem hisz abban, hogy egyik napról a másikra véget érhetne a „konfliktus” Ukrajnában, bár az tény szerinte, hogy Washington jelenleg szítja a háborút, és ezen tudnak változtatni, ha akarnak. (Arról, hogy az oroszok mit várnak egy újabb Trump-elnökségtől, itt írtunk bővebben.) Csütörtökön a Valdaj Klubban tartott beszéde után egy kérdésre reagálva Putyin végül gratulált Trumpnak az újraválasztáshoz.
Putyin véleményét főleg Peszkovon keresztül ismerhetjük, de más orosz személyek megnyilvánulásai is nyilvánosságot kaptak. „Trumpnak van egy számunkra hasznos tulajdonsága: ízig-vérig üzletemberként utálja, hogy ingyenélőkre, idióta szövetségesekre, jótékonysági projektekre és kapzsi nemzetközi szervezetekre költi a pénzt” – írta például Dmitrij Medvegyev volt elnök Telegram-csatornáján, a tőle megszokott visszafogott, diplomatikus stílusban.
Alekszandr Dugin ideológus az X-en értekezett Trump győzelme után: „Győztünk. Ez döntő. A világ soha többé nem lesz olyan, mint korábban. A globalisták elvesztették a végső csatát. A jövő végre nyitott. Nagyon boldog vagyok.” Dugin egyébként lelkes támogatója az ukrajnai inváziónak, és az orosz imperializmus szószólója.
Háború és béke
Trump többször kifejtette, hogy újraválasztása esetén 24 órán belül megoldja az ukrajnai konfliktust, sőt, azt is mondta, hogy januári hivatalba lépése előtt vége lesz a háborúnak, ami saját – és Orbán Viktor – értékelése szerint el se kezdődött volna, ha ő az elnök. (A magyar kormány pedig idomított papagájként ismételgeti ugyanezt, azzal az indokkal, hogy azért lesz így, „mert Trump ezt mondta„.)
A megválasztott elnök eddigi megnyilvánulásai alapján talán senkinek nem meglepő, hogy a béke elérésének módjáról semmilyen konkrétumot nem árult el. Beszélt már arról is, hogy megvonja az Ukrajnának nyújtott támogatást, és beszélt az ellenkezőjéről is, miszerint ha Putyin nem megy bele egy megállapodásba, akkor több támogatást ad majd Ukrajának, mint amire valaha szüksége lesz.
A kampány során Trump és alelnökjelöltje, J. D. Vance is erős kétségeket fogalmazott meg az Egyesült Államok Ukrajna melletti folyamatos elkötelezettségéről. Trump egyes megjegyzései arra is utaltak, hogy az USA nyomást gyakorolhat Ukrajnára, hogy egy kényelmetlen fegyverszünetet kössön Oroszországgal.
Trump Zelenszkijt a világ legnagyobb üzletemberének nevezte, valamint azt is mondta, hogy Ukrajnán nem lehet segíteni, hiszen megsemmisült, városok tűntek el, milliók haltak meg. „Ezek a városok eltűntek, eltűntek, és továbbra is dollármilliárdokat adunk egy embernek, aki nem volt hajlandó alkut kötni, Zelenszkijnek.”
Keleten a helyzet változatlan
Miközben Trump Ukrajnával és Oroszországgal foglalkozó kijelentései alapján próbálunk bármiféle következtetést levonni, a szomszédban folyik az egyre több áldozatot követelő, felőrlő háború. Elcsépelt már ez leírni, de Ukrajna kilátásai továbbra is nagyon borúsak: Oroszország lassan, de biztosan nyomul előre.
Érkezett körülbelül tízezer észak-koreai katona a kurszki területre, és bár egyrészt még nem világos, hogy mennyire lesz ez érdemi segítség Oroszországnak, másrészt egyelőre főként az internetre rácuppanó észak-koreaiak újonnan kialakult pornófüggéséről jönnek a hírek, mégis plusz tízezer, egyébként magas harcértékű (tehát nem ágyútöltelék) katonáról van szó, akik ellen a létszám- és mozgósítási problémákkal küzdő ukránoknak harcolni kell, az oroszokat viszont tehermentesítik. Ráadásul – ahogy azt megkeresésünkre Jójárt Krisztián, a John Lukacs Intézet kutatója mondta – azt nem tudjuk, jönnek-e még újabb észak-koreai csapatok.
Ukrajna egyedül nem tud a tárgyalóasztalhoz ülni, az oroszok pedig nem akarnak
Ha a támogatás befolyásolásával Trump tárgyalóasztalhoz kényszerítené is az ukránokat, a fő kérdés inkább az, hogy mivel venné rá erre az oroszokat, akiknek ez jelenleg egyáltalán nem áll érdekükben – mondta kérdésünkre Csiki Varga Tamás, a John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államoknak Kína az elsődleges kihívás, Ukrajna és az ukrajnai háború kérdése egész egyszerűen nem olyan fontos Trumpnak. Mivel a republikánusok többséget szereztek a Szenátusban, és jó esély van arra, hogy a Kongresszusban is többségbe kerülnek, így ha Trump nagyon akarná, valószínűleg le tudná állítani az Ukrajnának nyújtott támogatásokat, de várhatóan nem ez lesz az első intézkedése. Ennél sokkal nagyobb esélye van annak, hogy Trump üzleti megközelítést fog alkalmazni Ukrajna kapcsán is, avagy aki ki tudja fizetni az amerikai fegyvereket, az viheti őket.
A mostani helyzetben, ha egyáltalán le is tudnák ültetni az oroszokat tárgyalni, nem reális, hogy olyan feltételekben tudjanak megállapodni, hogy az ukrán területek feladása és az ukrán semlegesség garantálása (beleértve a NATO-csatlakozást is) ne legyen a megállapodás része. Bár J.D. Vance alelnök-jelöltként korábban az ukrán területek fejében kötött békét emlegette, ez az ukránoknak (és egyébként az EU-nak is) elfogadhatatlan ajánlat.
A kiszivárgott tervek
Trump újraválasztása után egy nappal a Wall Street Journal a Trump-csapat által az orosz-ukrán háború befejezésére készített állítólagos tervekről írt. Ezek között szerepel a WSJ szerint, hogy Ukrajna legalább 20 évre mondjon le a NATO-csatlakozási terveiről.
Trump csapata továbbá a frontvonal befagyasztását és egy demilitarizált övezet létrehozását javasolja. Ennek biztonságát azonban nem amerikai csapatok, ENSZ-kontingensek vagy más, valamilyen módon az USA által finanszírozott szervezetek biztosítanák. Trump csapatának egyik tagja a WSJ-nek azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok fizethet a hadsereg kiképzéséért vagy nyújthat valamilyen más támogatást, de „nem küldhet amerikai férfiakat és nőket, hogy megőrizzék a békét Ukrajnában”, „és nem is fizetünk érte. Tegyék ezt meg a lengyelek, a németek, a britek és a franciák”.
Mi várható januárig?
A Biden-kormányzat alatt az USA több tízmilliárd dollárnyi támogatást nyújtott Ukrajnának, fegyverek és költségvetési támogatás formájában egyaránt, igaz, az elfogadtatása számos bonyodalomba ütközött, és – a republikánusok hathatós közreműködése miatt – időben is elhúzódott, ami az elemzők szerint súlyos károkat okozott Ukrajnának. A Biden-adminisztráció azt tervezi, hogy Trump hivatalba lépése előtt továbbra is a lehető legnagyobb mértékben támogatja Kijevet.
Mindeközben a háttérben kényes, többpárti tárgyalások már folynak, és az elmúlt hónapokban némi lendületet is kaptak. Zelenszkij a közelmúltban – az általános tűzszünet hiányában – rábólintott a konkrét kérdések megoldását célzó mellékmegállapodásokra, például arra, hogy mindkét oldal függessze fel az energetikai infrastruktúrára irányuló csapásokat, vagy hogy megállapodást kössenek a fekete-tengeri kereskedelmi hajózás védelméről. Az ukrán elnök megenyhült a kezdetben határozottan elutasított brazil és kínai tervvel szemben is, a háttérben csendes diplomáciai erőfeszítés folyik annak érdekében, hogy ezeket összehangolják Ukrajna saját 10 pontos tárgyalási javaslatával.
A tárgyalásokon részt vevő, New York Timesnak névtelenül nyilatkozó diplomaták szerint nem világos, hogy Trump közvetítői szerepe hogyan kapcsolódna ezekhez a háttértárgyalásokhoz.
Címlapkép: CHIP SOMODEVILLA/Getty Images via AFP