Mégis nekifutottak Németország parlamentjének alsóházában, a Bundestagban, Friedrich Merz, a kereszténydemokrata és szociáldemokrata pártok kancellár-jelöltjének megválasztásához, miután május 6-án délelőtt óriási meglepetésre nem sikerült az első körben elérnie az ehhez szükséges többséget.
Ezúttal összejött, Merzet
325 szavazattal kancellárrá választották.
Ez azt jelenti, hogy három kormánypárti képviselő ezúttal sem szavazott mellette.
A matek
A kereszténydemokratáknak (CDU és CSU) és a szociáldemokratáknak (SPD) összesen 328 szavazatuk van, Merz kancellárrá választásához 316 már elég (a Bundestag 630 fős). Első körben azonban mindössze 310 szavazatot kapott, hárman tartózkodtak, és volt egy érvénytelen szavazat. Kilenc képviselő egyáltalán nem szavazott.
Mivel a szavazás titkos, nem tudni, ki az a 18 kormánypárti képviselő, akik kiálltak a sorból, de a következő időszak minden bizonnyal arról fog szólni a frakciókban, hogy ezt kiderítsék. De talán még nagyobb kérdés, hogy ki az a három, akik második körben sem szavazták meg a közös jelöltet.
Merz a délutáni szavazáson 325 szavazatot kapott, kilenccel többet, mint amennyi az abszolút többséghez szükséges, de hárommal kevesebbet, mint ahány szavazata összesen van a kormánypártoknak. 289 képviselő ellene szavazott, volt még egy tartózkodás, és három érvénytelen szavazat. 12 képviselő nem adta le a szavazatát.
A német alaptörvény szerint az első szavazást követő 14 napon belül annyiszor próbálkozhatnak a képviselők egy kancellár-jelölt megválasztásával, amennyiszer csak akarnak, ha pedig letelik a két hét, az lesz kancellár, aki a legtöbb szavazatot kapja, vagyis onnantól elég a relatív többség.
Ugyanakkor ahhoz, hogy még kedden újra szavazhassanak, kétharmados többséggel felül kellett írni a házszabályt, mert az csak három nap múlva engedte volna a második körös szavazást.
Péntekig kínos lett volna várni, Merznek holnap már külföldi állam-, és kormányfőkkel van találkozója (Párizsban és Varsóban), és különben is az egész helyzet egy rémálom a kormánypártok szempontjából, amin jobb hamar túl lenni. Ezért a Zöldek és a Linke nevű szélsőbaloldali párt segítségével előrehozták a szavazást keddre.
Nem sokkal 4 óra előtt szavaztak. A feszült várakozás alatt (amíg a képviselők kimentek a teremből, hogy leadják a szavazatukat) Olaf Scholz, a leköszönő szociáldemokrata kancellár odament Merzhez, és hosszan kezet fogott vele. Ezzel szemben Angela Merkel, aki az első szavazásnál még ott volt a díszvendégek páholyában, másodjára már nem jelent meg.
Ez lesz még ma
Nem sokkal negyed 4 után szavaztak. Merznek most a köztársasági elnöki palotában van jelenése, ahol Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnöktől megkapja a kinevezési oklevelét. Azután, jelen állás szerint negyed 7-kor, leteszi az esküt a Bundestagban.
A kancellár esküjét a miniszterek kinevezése követi. Ők a tervek szerint háromnegyed 8-kor tesznek esküt.
Németország 1949 utáni történelmében soha nem fordult eddig elő, hogy egy kancellár-jelöltet ne első körben szavazzanak meg. Bárhogyan is alakul Merz kormányfősége, ez a történelmi baki vele marad. Rosszabb kezdést nem is lehetett volna elképzelni.
Merz külpolitikai ambícióiról és arról, mihez kezd majd a magyar kormánnyal, itt írtunk bővebben. Az új kancellár eddigi karrierjéről pedig ebben a cikkben írtunk.