Idén márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 0,4 százalékkal mérséklődött, naptárhatástól megtisztítva 0,4 százalékkal nőtt a tavaly márciusihoz képest, közölte szerdán a KSH. Havi alapon viszont 0,5 százalékkal elmaradt a februáritól, pedig már akkor is 0,6 százalékos volt a visszaesés januárhoz képest.
Ha a KSH gyorsjelentéseit visszapörgetjük, legutóbb az inflációs válság időszakából, 2023 nyaráról találunk arra példát, hogy két egymást követő hónap hozzon visszaesést havi alapon. De akkor ennél csekélyebb mértékű, 0,2 és 0,5 százalékos volt a mérséklődés (igaz, akkor még további két hónapig nem volt növekedés, stagnálás, majd újabb visszaesés következett).
Visszatérve az éves összevetésre: tavaly márciushoz képest az élelmiszerboltokban 1,2 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,1 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A korrigált adatok szerinti 0,4 százalékos ágazati növekedés egyébként igen szerény, jócskán elmarad a januári és februári szinttől.
Márciusban folyó áron összesen 1630 milliárd forintot hagytunk a boltokban, ami csupán 2,8 százalékkal magasabb a tavaly márciusi értéknél, miközben az infláció 4,7 százalékos volt. Reálértéken tehát csökkent az elvásárolt pénz mennyisége.
A KSH jelentéséből kiderül továbbá, hogy a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 0,7 százalékkal csökkentek, valamint az, hogy az első negyedévben összesen 2,7 százalékkal nőtt a bolti forgalom.
Mi van az árrésstoppal?
A statisztikai hivatal által közölt adat a piaci konszenzust drasztikusan alulmúlta, de a magyar gazdaság egésze messze a várakozásokat alulteljesítette, zsugorodott az első negyedévben – reagált a számokra Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő szerint a legmeglepőbb az, hogy a március közepétől bevezetett árrésstop intézkedések sem voltak képesek fellendíteni a bolti forgalmat. Ezt azzal magyarázza, hogy a reálbérek növekedése elmaradt a lakosság által várttól, ami „ ozzájárulhat az óvatossági motívum fennmaradásához”, vagyis hogy az emberek inkább félretesznek, mintsem költenek.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség az adatokat úgy kommentálta: már korábban jelezték, hogy „az első hetek szolid vásárlási hulláma után az árrésstop pozitív hatása elmúlik, és inkább a – kormányzati beavatkozásokkal szükségszerűen együtt járó – fogyasztói elbizonytalanodás keresletcsökkentő hatása érvényesül”. A szakmai szervezet szerint a vásárlók előbb-utóbb azt is megérzik, hogy a bizonytalan szabályozási környezet hatására a kiskereskedők nagy többsége elhalasztja a beruházásokat. Az OKSZ szerint bár az árrésstop elérte a kívánt a hatást, az élelmiszerinfláció csak átmenetileg fékeződött le, mert a beszállítói árak emelkednek.