Egy okostelefonnak számos olyan fontos eleme van, ami jelentős mértékben befolyásolja a használatot, a készülékháztól kezdve a kijelzőn át egészen a burkolat alatt megbújó számos komponensig. A különböző adatok, elnevezések és specifikációk között nagyon könnyű elveszni, cikkünkben pedig arra vállalkozunk, hogy a saját tesztjeinkben is rendre felbukkanó információkat mindenki számára érthetővé tegyük. A folytatásban részegységenként megyünk végig a különböző szakkifejezéseken, illetve kitérünk arra is, hogy mire érdemes figyelni vásárlás előtt.
Készülékház
Ahány mobil, annyi kialakítás, ugyanakkor a legtöbb okostelefonról elmondható, hogy az előlap lényegében a kijelző maga, adott egy keret, illetve a hátlap. Utóbbi lehet műanyag, üveg, kerámia, műbőr vagy akár fa is, viszont fém megoldással napjainkban már igencsak ritkán találkozhatunk.
Az anyag ugyan befolyásolhatja a használatot, figyelni viszont főleg az üveg hátlapos telefonoknál kell, ezeknél vásárlás előtt érdemes külön ellenőrizni, milyen típusú védelmet alkalmazott a gyártó. Ezen a fronton sokáig az edzett üvegekre szakosodott Corning számított az etalonnak a Gorilla Glassszel, ami egészen a 6-os verzióig jutott, ezt váltotta a Victus és a Victus 2, a cég által biztosított legerősebb védelmet pedig a cikkünk írásakor az Armor és az Armor 2 nyújtja – utóbbit először a Galaxy S25 Ultra használta, és ez típus a gyártó állítása szerint már 2,2 méteres magasságból a betonra leejtve sem törik össze, illetve karcmentes marad.
Egyre több gyártó alkalmaz ugyanakkor saját (például Xiaomi Shield, Apple Ceramic Shield) vagy alternatív megoldást (Panda), és bár egyre több cég reklámozza úgy a készülékét, hogy azt (bizonyos keretek között) nem lehet vagy nagyon nehéz összetörni, de a strapatelefonokat leszámítva ezeket a kijelentéseket mindig érdemes komoly fenntartásokkal kezelni, és tokot, illetve képernyőfóliát alkalmazni, ha szeretnénk a mobilunkat sértetlen állapotában megőrizni.
Mohos Márton / 24.hu
Védelem szempontjából nem elhanyagolható a keret anyaga sem, a fém (alumínium, acél) megoldások értelemszerűen jobban bírják az ütéseket és az egyéb külső behatásokat, mint a műanyag, ugyanakkor a marketingnek itt sem szabad bedőlni. Az utóbbi években lett trend a titán alkalmazása – többek között – az Apple és Samsung csúcstelefonoknál, ez viszont koránt sem ilyen keretet jelent, csak azt, hogy ilyen fémet is tartalmaz, ami nem jelent automatikusan nagyobb védelmet.
Sokkal jobban behatárolható terület a por- és vízállóság, amire van egy nemzetközileg elismert szabvány, az IP-védettség, ami egy számokból álló skálán határozza meg mennyire ellenálló egy adott elektronikai eszköz burkolata. Az első szám a szilárd tárgyak szerkezetbe jutása elleni védettséget (avagy por), míg a második a víz elleni védettséget jelöli, és minél magasabb az érték, annál nagyobb a védelem. Manapság 100 ezer forint felett a legtöbb mobil már rendelkezik IP-besorolással, és a leggyakrabban az alábbi jelölésekkel találkozhatunk:
The post Így lehet a legjobb mobilja: ezekre a részletekre érdemes figyelni új okostelefon vásárlásakor first appeared on 24.hu.
24.hu