Van abban némi irónia, hogy a matcha tea évszázadokon át a japán nemesek, szamurájok és papok kiváltsága volt, a hosszú élet féltve őrzött titka, ma meg bárki besétálhat egy speciality kávézóba vagy egy kifejezetten az élénkzöld italnak szentelt matcházóba, és bagóért megvásárolhatja – sőt, vehet belőle zabtejes, oreós, mangós vagy epres verziót is. Jó, a bagóért talán túlzás; egy sima matcha tea 1800 Ft körül mozog, az ízesített verziók pedig általában bőven 2000 Ft fölé rúgnak (nem hiába lett a matcha rövid úton a modern világban is státuszszimbólum). Az viszont biztos, hogy ha az ember Budapest belvárosában eldob egy követ, az jó eséllyel egy matchát is kínáló vendéglátóipari egységen landol.
Kínából a japán teaszertartás főszerepébe
A matcha japánul egyszerűen őrölt teát jelent. Abból a növényből, a Camellia sinensisből ered, amiből minden igazi tea – és természetesen Kínából származik. Mire Japánban elkezdte bontogatni a szárnyait a teakultúra, Kínában a legendák szerint már évezredes hagyománya volt. Ugyan még nem matchának hívták, de a 11. században a kínaiak már rendszeresen fogyasztottak porrá őrölt, forró vízzel kevert tealeveleket. Japánba a 12. században, egy Eisai nevű buddhista szerzetes révén jutott el, aki nemcsak az első facsemetét és magokat, de a tea elkészítésének módját is magával vitte. Eisai egyik tanítványa, Myōe szerzetes aztán több teaültetvényt is létrehozott, közöttük a Kiotó prefektúra déli részén fekvő Udzsi-i ültetvényt, ami napjainkban is a leghíresebb, legnagyobb matchatermelő régió, „a matcha teák Mekkája”.
Yang Wenbin / Xinhua / AFP A gazdák a matcha előállításához szükséges tealeveleket szüretelnek a délnyugat-kínai Kujcsou tartomány Jiangkou megyéjének Nuxi város Luoxiang falujában lévő teakertben, 2025. május 15-én. Az UNESCO Világörökség részét képező Fanjing-hegy lábánál fekvő Jiangkou megye a világ matchaiparának egyik erőműve.
Nem véletlen, hogy a szerzetesek foglalkoztak vele először: Eisai idejében a teára még inkább gyógyszerként tekintettek, a matcha elődje eleinte a Zen kolostorokban és az elit köreiben jelent csak meg. Az a verzió nem igen hasonlított még a mai matchára, az ugyanis csak körülbelül a 16. században terjedt el, hogy a betakarítás előtt hetekre lefedik, és árnyékban nevelik a teacserjéket.
A napfény megvonása ugyanis gátolja a levelek fotoszintézisét, ezzel elősegíti az umamiért felelős L-theanin termelődését, és növeli a levelek klorofill koncentrációját, ami meg az élénkzöld színt eredményezi.
A matchatermesztés ma is használt technikájának kialakulásával párhuzamosan, a 16. században terjedt el „A Tea Útjának” is nevezett japán teaszertartás, aminek aztán a matcha tea lett a főszereplője. Emiatt van az is, hogy ha az ember matchapor-vásárlásra adja a fejét, általában minimum három kategóriából választhat:
a ceremoniális matcha a legmagasabb minőségű (ennek megfelelően legdrágább) verzió, ami kifejezetten a szertartásos fogyasztásra készül,
a prémium matchát ajánlják hétköznapi fogyasztásra (akár mindenféle lattéban és ízesítéssel),
a kulináris matcha pedig inkább főzéshez és sütéshez ideális.
A kétezres években a többség még azt sem tudta, mi fán terem
Hogy hogyan hódította meg a japán teakülönlegesség a világot (és Budapestet), azt Harmati Attilával, a Kálvin téri Matcha Tsuki alapítójával igyekeztünk feltérképezni. Amikor ők 2020-ban megnyitottak, nemcsak a fővárosban, de egész Magyarországon az első tematikus matchabár voltak.
Az első egy-két év döcögős volt. Akkoriban még viszonylag kevés ember matcházott, kevesen ismerték. Ráadásul amint megnyitottunk, megérkezett a nyakunkba a pandémia. Végül azért tudtunk fennmaradni ebben az időszakban, mert megnyíltak a határok, és egyre több turista érkezett: külföldön ugyanis jobban ismerik már a matchát, ezen a téren is évekkel előttünk járnak. Bécsben például van olyan matchabár, ahova 2006 óta járunk. Akkoriban Magyarország nagy része még azt sem tudta, mi fán terem a matcha
– meséli lapunknak.
The post A matchaőrülettel már Japán sem bírja tartani a lépést, de tényleg ez a zöld por volna a hosszú élet titka? first appeared on 24.hu.
24.hu