A 18. századtól kezdve egész Európában egyre nagyobb népszerűségre tettek szert az olcsó és hátborzongató szórakozást kínáló vámpírhistóriák; talán meglepő, de a legnagyobb sikere azoknak volt, amelyekben magyar vámpírok játszották a főszerepet. A legtöbb ilyen történet természetesen teljesen egészében a fantázia szüleménye volt, ám akadt olyan is, amelynek lehetett némi valóságalapja.
Ilyen például a lublói vámpír (vagy lublói kísértet) története, amelyet először először Jósika Miklós használta fel Második Rákóczi Ferenc című történelmi regényéhez, majd Mikszáth Kálmán írt belőle kisregényt Kísértet Lublón címmel (amiből aztán 1976-ban film is készült).
Adatait a lublói városi levéltárban őrzött, lengyel nyelvű kódexből vette, melyet Lubló város jegyzője szerkesztett. Ebben a Liber Actorum című kéziratban megtalálható az összes, Gasparek esetére vonatkozó tanúvallomás, hivatalos levél, jegyzőkönyv és egyéb okmányok.
Harapás, fojtogatás
Eszerint a történelem során többnyire a magyar koronához tartozó, ám akkoriban épp lengyel ellenőrzés alatt álló (ma már szlovákiai) Lublón 1718 február 28-án meghalt Kaszperek Mihály (más írásmóddal: Kaszparek, esetleg Gasparek), aki nem sokkal később elkezdett kisérteni. Egész sereg tanú vallotta, hogy amikor leszállt az éj, akkor megtámadta és ütötte, harapta, fojtogatta őket. De megjelent máskor is: hat tanú vallotta eskü alatt, hogy fényes nappal is nekik rontott. Egy Zavadszky nevezetű férfit földhöz vágott és a szakállát tépte; felismerték, hogy Kaszperek volt az, vörös ruhában. A tanács elküldött két polgárt Krakkóba a püspökhöz, hogy engedélyezze az exhumálást, ami aztán meg is történt.
Április 26-án a holttestet kiásták, és nagy megdöbbenve tapasztalták, hogy a test nem mutatja a bomlás jeleit, hanem épp ellenkezőleg: a halott láthatóan majd kicsattant az egészségtől. Ezután máglyára tették és megpróbálták elégetni, ám a tűz csak nehezen fogta:
a holttest előbb a jobb-, majd a bal lábát emelte fel, majd békabrekegéshez hasonló hangot hallatott, miközben lángolt. Szívét elásták egy trágyadomb alá, de testvérei titkon kiemelték és hazavitték.
Az elégetés semmit nem használt, sőt: most már maga a Kaszperek kezdett égetni, és minduntalan felgyújtotta a várost. Miután a templom és a városháza is leégett, a hatóság kiderítette, hogy a vámpír szíve még épségben megvan, így felkutatták, és tűzre dobták. A veszedelem ezzel megszűnt s Kaszperek többé nem jelentkezett.
Nosferatu, az egyik legismertebb filmes vámpír (fotó: Getty Images)
Az európai közönség legelőször a nagy 18. századi magyar-szlovák polihisztor, Bél Mátyás Prodromus című munkájából ismerhette meg a történetet.
Később terjedelmesebb írások is születtek a lublói vámpír-kísértetről: a lutheránus lelkész, Eberhard David Hauber által a 18. század közepén összeállított Bibliotheca, Acta et Scripta Magica című gyűjtemény, amely a a boszorkányság és a természetfeletti hiedelmek európai történetét dokumentálja egy 1718 július végén keltezett latin levelet közölt, amely bővebben is részletesebben is foglalkozott Kaszperek történetével.
A levél szerint 1718 február 20-án eltemettek Lublón egy Kaszperek nevű polgárt. Vagyonos ember lehetett, mert a koporsóját bársonnyal vonták be. Nemsokára híre kelt, hogy nincs nyugta a sírban, hazajár kísérteni, az utcán pedig gyanútlan járókelőkre támad, és összevissza veri őket. A hatóság ezt követően kiásatta és és máglyán elégette a holttestet.
Azonban Kaszperek különösen ellenálló vámpírnak bizonyult: az elégetés nem használt semmit, az élőhalott tovább zaklatta a város lakóit, sőt egyre arcátlanabb lett.
És a leghíresebb magyar filmes vámpír: Lugosi Béla mint Drakula (fotó: Getty Images)
Vámpír lóháton
Többnyire lóháton kísértett. Egyszer egy lakodalomra is ellovagolt, részt követelt a lakomából, és mindenáron azt követelte, hogy halat süssenek neki. Hiába zárkóztak be a házba a halálra rémült vendégek, addig döngette fenyegetően az ajtót, amíg kénytelenek voltak beereszteni. Leszállt a lováról, leült az asztalhoz, jóllakott sült hallal és egyéb falatokkal, nagyokat ivott rá és dolga végeztével továbbnyargalt. Szabálytalan vámpír volt (de az volt, legalábbis a helyiek egyértelműen annak tekintették), mert a vérszívást teljesen elhanyagolta, és ehelyett inkább a világi élvezeteket hajszolta: éjjelente hazajárt özvegyéhez, hogy érvényesítse férji jogait, amelynek következtében szegény asszony hamarosan áldott állapotba került. Mikor a nő megkérdezte tőle, hogyan lett belőle élőhalott, azt felelte:
„Isten nem tűr meg a mennyországban, az ördög a pokolban, mert az enyém helyett egy más ember szívét égették meg, s most hét évig kell a világban bolyonganom.”
De ezzel sem érte be: a földeken dolgozó szűz hajadonokra támadt, négyet meg is erőszakolt, és éppen az ötödik lett volna a soron, amikor egy arra járó nemesúr elzavarta. Tavasszal a meggyötört lublóiaknak három hétig nyugalmuk volt. Már azt hitték, hogy Kaszperek abbahagyta a garázdálkodást, és visszatért a sírjába, de aztán kiderült, hogy közben Lengyelországban járt, és ottani adósaitól pénzt hajtott be,
majd megint megjelent Lublón és – micsoda váratlan és nagyvonalú gesztus egy vámpírtól – a lengyel pénzzel kifizette egy helyi hitelezőjét.
A vámpír ezután elkezdett gyújtogatni. Először a saját testvérbátyja házát gyújtotta fel, majd egyre többet – június 13-án egyenesen 30 házat égetett porig. A tüzet nem lehetett eloltani, az emberek tehetetlenül nézték, amíg magától ki nem aludt. Akinek faháza volt, kiköltözött Lublóról, és a Poprád partján húzta meg magát valami hevenyészett viskóban
A legendának, mint fentebb is írtuk, bizonyára van valóságalapja, hisz aligha elképzelhető, hogy komoly ok nélkül a hatóság vizsgálatot indítson, tanúkat hallgasson ki, püspöki engedélyt szorgalmazzon, maga a püspök pedig hivatalosan hozzájáruljon az exhumáláshoz – vagyis, hogy megindítsák az egész hivatalos gépezetet, ha éppenséggel semmi kézzelfogható tény nem merült volna fel. De hogy pontosan mi is történt 1718-ban Lublón, azt szinte lehetetlen már kideríteni. Talán Mikszáthnak volt igaza, és tényleg egy, az elhunyt Kaszparekhez megszólalásig hasonlító szélhámos garázdálkodott a városban, akinek a néhai borkereskedő özvegyével is viszonya volt.
The post Az elfeledett magyar vámpír, akitől egész Európa rettegett: Kaszparek Mihály testét elégették, mégis kísértett first appeared on nlc.
nlc