„Van lelkifurdalásom, lehettem volna vagányabb vagy harciasabb, de évekig tudomásul vettük, hogy az MNB alapítványait és ingatlanfejlesztéseit nem ellenőrizhetjük” – így fogalmazott Nyikos László, a jegybank felügyelőbizottsági tagja a hvg.hu-nak adott interjújában.
Nyikos az interjúban felidézte, hogy 12 évig volt az Állami Számvevőszék alelnöke, és emiatt ambivalens érzései vannak az MNB alapítványainak gazdálkodását súlyosan kritizáló ÁSZ-jelentésekkel kapcsolatban, ugyanis az ő irányítása alatt a számvevőszék soha nem írt le olyasmit, hogy hanyag és hűtlen kezelés gyanújával az ügyészséghez fordul. Ugyanakkor elismeri, hogy az ÁSZ-jelentésekben megfogalmazott bírálatok a felügyelőbizottság tagjaiban is felmerültek, ám ezek a jelentésekbe nem kerültek be.
De az fb felkért jogászai is hasonló megállapításokat tettek. Ez ellenőrizhető, mert a testület valamennyi hivatalos üléséről készült szó szerinti jegyzőkönyv
– állítja Nyikos László, aki szerint hatásköri problémák nehezítették a jegybank működésének ellenőrzését. „Felügyelőbizottság hol volt, hol nem volt. Ennek történelmi előzményei vannak. (…) A fő kérdés az, hogy egy részvénytársaság tulajdonosi jogait ki gyakorolja. Kormányzati előterjesztésre a jegybanktörvény 2011-es és 2013-as módosításával a közgyűlés kikerült a törvényből, és az igazgatóság kapta meg azokat a hatásköröket, amelyeket a már egyszemélyes részvénytársaság közgyűlésének, vagyis a pénzügyminiszternek kellene birtokolnia. A 2015-ös megválasztásom után felkerestem Varga Mihályt, elmondtam neki, hogy az érdemi részvényesi hatáskörök az MNB igazgatóságához lettek delegálva, emiatt az ügyvezetésnek túlhatalma van: elkészíti a költségtervet, a végrehajtásáról szóló beszámolót, majd jóvá is hagyja azt, és dönt arról, mire fordítja az osztalékot. Ez példátlan, hungarikum.”
Nyikos állítása szerint az akkori pénzügyminiszter a felvetésére úgy reagált: ha majd a teljes felügyelőbizottság ezt az álláspontot képviseli, akkor foglalkoznak vele. „Az fb viszont nem vette napirendjére az előterjesztésemet, mondván: mi törvényalkalmazók vagyunk, nem törvényalkotók.”
Nyikos arról is beszélt, hogy az fb ülésein „a két miniszteriális kolléga totál passzív volt. Tóth Attila Simon, Varga Mihály képviselője az ülésekről fél- vagy egész órákat késett, gyakran hiányzott, semmihez nem szólt hozzá, aztán úgy szavazott, ahogy a testület elnöke. Őszintén megmondta nekem, hogy nem ért ezekhez az ügyekhez. (…) Az fb helyzete akkor változott meg, amikor 2022-ben a miniszter cserélt, és behozta Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkárt. Banai kiváló szakember, korrekt partner.”
Nyikos szerint az MNB-ben történtek a kormány szakszerűtlen jegybanktörvényének következményei.
Az Országgyűlés bedobta a gyeplőt a lovak közé, és a legfőbb tulajdonosi jogok az igazgatóság hatáskörébe kerültek. Bár Matolcsyt ostorozzák, többen döntöttek. Kezdetben Balog Ádám és Gerhardt Ferenc volt az igazgatóság tagja, a harmadik, 2013-tól 2019-ig Windisch László, akinek a pozícióját a pénzügyi felügyelet élén a korábban is alelnök Kandrács Csaba vette át. Az ő felszabaduló posztjára Patai Mihály érkezett. Amikor Balog átigazolt egy kereskedelmi bankba, Nagy Márton lépett a helyére, őt a menesztése után Virág Barnabás váltotta. Az esztelen költekezést csak Patai kifogásolta, akit – törvénytelenül – félre is állítottak.
Nyikos úgy fogalmazott: Matolcsy György mindig egy fantaszta volt. „Fantasztának megmaradt, a nép boldogítása inkább a család boldogítására szűkült le. Régről ismerem, még a Pénzügyminisztériumban együtt dolgoztunk; kérleltem, értse meg, a részvénytársasági mechanizmus úgy működik, hogy az fb előtt megjelenik az igazgatóság elnöke, vagyis ő, mert lettek volna kérdéseink bőven. Ezt azzal hárította el, hogy ott van Fömötör Barna, a főigazgató, ő úgyis mindent tud. A tulajdonosi döntéseket Matolcsyn nem tudtuk számonkérni, azt sem tudtuk meg, miért így szerződtek a Raw Developmenttel.”
Itt már bekerülnek a képbe a baráti szálak. Vállalom a minősítést: a Raw házi beruházóvá avanzsált. Fb-tagként sokakkal interjúztam, hivatalosan kerestem Somlai Bálintot is, de nem volt rám ideje.
Nyikos nem számít teljes körű felelősségre vonásra, nem hiszi, hogy a csúcsokig elmennének a hatóságok. „Matolcsy elnöksége első három évében közel 900 milliárd forint árfolyamnyereség jött össze, ott ült ezen a hatalmas pénztömegen, és olyan hatásköröket kapott, amelyek józan ésszel nem érthetők. Észszerűtlenül, pazarló módon, viszont többnyire szabályosan költött. Úgy látom, egyesekre van kilövési engedély, Somlai Bálintra, Matolcsy Ádámra, és bűnbak lehet esetleg a volt főigazgató vagy az MNB-Ingatlan Kft. ügyvezetője is.”
Nyikos szerint Matolcsy György felelőssége jogilag nehezen bizonyítható, a morális felelőssége viszont óriási. „A jegybank nem volt, ma sem költségérzékeny, az éves működési költsége tíz év alatt 32 milliárdról 90 milliárd közelébe nőtt. Ez nagyobb, mint Debrecen város éves működési költsége” – mondta Nyikos László a hvg.hu-nak.
The post „Van lelkifurdalásom” – kitálalt az MNB belső működéséről a jegybank felügyelőbizottsági tagja first appeared on 24.hu.
24.hu