A stressz a mindennapi nyelvhasználatban többnyire negatív tartalommal bíró fogalom: a túlterheltség, a rohanó életmód, a pszichés nyomás a stressz következményeként ismert a köztudatban. A stressz nem kerülhető el, de nem is kell, hiszen bizonyos formáiban motivál, teljesítményre sarkall, és segít fejlődni. A probléma a mértékkel és a megküzdési módokkal van.
Ahogy a modern pszichológia és idegtudomány is alátámasztja, a stressz hatását nem a helyzet, hanem az értelmezés és a válaszreakció dönti el. A cél tehát nem a stressz teljes kiiktatása, hanem a vele való hatékony együttműködés: felismerni, mikor válik károssá, és aktívan tenni a túlzott terhelés csökkentéséért.
Kutatások kimutatták azt is, hogy nem maga a stressz határozza meg, milyen hatással van ránk, hanem az, ahogyan gondolkodunk róla. Ha egy kihívást lehetőségként élünk meg, a testünk másképp reagál, mintha fenyegetésként érzékeljük. Ugyanaz a helyzet két emberből teljesen más reakciót válthat ki: az egyik szárnyal tőle, a másik összeomlik.
Mi a jó és rossz stressz?
A kifejezést a modern tudomány Selye János, osztrák–magyar származású kanadai orvosbiológus, endokrinológus munkássága nyomán ismerte meg az 1930-as évektől kezdődően. Selye stressznek nevezte a szervezet nem specifikus válaszát minden olyan ingerre (ún. stresszorra), ami megzavarja a homeosztázist – vagyis a belső egyensúlyt.
A közgondolkodás hajlamos a stresszt kizárólag káros tényezőként kezelni, ám a kutatások világosan elkülönítik annak két fő típusát.
Eustressz: ez a „pozitív stressz”. Olyan kihívásokat jelent, amik motiválnak, előre visznek, fokozzák a teljesítményt, és növelik a pszichés jóllétet. Például: sportversenyre való felkészülés, új munkakör elfoglalása, egy izgalmas előadás megtartása, randira készülés. Hatása fokozott éberség, energikusság, jobb teljesítmény lehet.
Distressz: ez a „negatív stressz”, amely akkor alakul ki, ha az egyén úgy érzi, a kihívás meghaladja az erőforrásait és nem képes kontrollt gyakorolni a helyzet felett. Állandó határidők, túlterheltség a munkahelyen, konfliktusok, egzisztenciális bizonytalanság. Tartós jelenléte mentális és fizikai problémákhoz vezethet.
Nem maga az inger dönti el, hogy egy stresszhelyzet pozitív vagy negatív, hanem az, hogy az egyén hogyan értelmezi azt és milyen pszichés, társas vagy biológiai erőforrásai vannak a kezeléséhez.
A stressz hatásainak alakulásában kulcsszerepe van a megküzdési stratégiáknak. Ezek lehetnek adaptívak (pl. problémamegoldás, társas támogatás keresése, humor) vagy maladaptívak (pl. elkerülés, alkohol, túlevés).
Érdemes kiemelni egy másik szakember, Richard Lazarus, amerikai pszichológus véleményét is, aki szerint a stresszhelyzet értelmezése – azaz a kognitív értékelés – határozza meg, milyen válasz alakul ki. Az értékelési folyamat két szakaszból áll.
Elsődleges értékelés: veszélyként vagy kihívásként észleljük az adott helyzetet?
Másodlagos értékelés: úgy érezzük, rendelkezünk a szükséges erőforrásokkal a helyzet kezeléséhez?
Ha a válasz mindkét kérdésre pozitív, akkor eustresszről beszélünk. Ha bármelyik válasz negatív, nagyobb a distressz valószínűsége. Utóbbi estén az igazi baj akkor kezdődik, amikor a stressz tartóssá válik, vagy amikor úgy érezzük, nincs kontrollunk felette. Ez az a fajta stressz, ami kimerít, szorongást okoz, és hosszú távon akár betegségekhez is vezethet. A test ilyenkor folyamatos készenléti állapotban van, ami nem természetes és nem is fenntartható.
Állandó határidők, túlterheltség a munkahelyen, konfliktusok, bizonytalanság — ha ezek folyamatosan jelen vannak az életünkben, a stressz „mérgezővé” válhat.
Súlyos egészségi problémákat okozhat, de tudunk ellene tenni
Számos tanulmány mutat rá, hogy a krónikus stressz komoly egészségi kockázatokat hordoz. A hosszú távon fennálló distressz növeli az alábbi betegségek rizikóját:
szív- és érrendszeri betegségek (pl. magas vérnyomás, szívinfarktus),
emésztőrendszeri problémák (pl. irritábilis bél szindróma),
immunrendszer gyengülése, gyakoribb fertőzések,
mentális betegségek (depresszió, szorongásos zavarok, kiégés),
alvászavarok és csökkent kognitív teljesítmény.
Sok mindent tehetünk azért, hogy a stressz a javunkra váljon. Ha figyelünk testünk jelzéseire, akkor fel tudjuk ismerni, hogy a folyamatos feszültség, ingerültség és alvászavar mitől van. Sokan nem is érzékelik, milyen mértékben vannak stressz alatt, mivel hozzászoktak a magas feszültségi szinthez. Ezért is fontos az öntudatosság és a rendszeres önreflexió. A probléma felismerése mindig az első lépés a megoldásához.
Az egyik leghatékonyabb stresszoldó eszköznek a testmozgás számít, ugyanakkor fontos az is, hogy figyeljünk, ne pörgessük túl magunkat: néha egy könnyed séta, pár perc csend vagy a légzőgyakorlatok segítségével tudjuk csökkenteni a stresszt. Egy barát, egy kolléga vagy akár egy szakember is segíthet más szemszögből látni a helyzetet, ha beszélünk róla.
A stressz csökkentése nem egyenlő a passzív pihenéssel. Bár a relaxációs technikák (mint például légzőgyakorlatok, mindfulness, meditáció) rendkívül hasznosak lehetnek, a tartós stresszkezeléshez életmód- és gondolkodásbeli változások is szükségesek.
Vény nélkül kapható gyógyszer
A cikk a Phytotec Hungária Bt. támogatásával készült.
The post Jó vagy rossz a stressz? A válasz a biológián és a hozzáálláson múlik first appeared on 24.hu.
24.hu