A címben szereplő jelzők jutottak eszébe az egyik legismertebb angol nyelvű ukrán lap, a Kyiv Independent újságíróinak, miközben nézték az alaszkai csúcstalálkozót bemutató felvételeket.
„Képernyőinken egy vérrel áztatott diktátor és háborús bűnös királyi fogadtatásban részesült a szabadság földjén – miközben támadó drónjai városaink felé tartottak” – írják szerkesztőségi jegyzetükben, miközben felidézik, hogy Trump előzetesen arról beszélt, hogy tűzszünetet akar, és Putyinnak komoly következményekkel kell majd számolnia, ha nem megy bele ebbe. Ehhez képest úgy jöttek ki a két és fél órás találkozójukról, hogy semmiféle konkrétumról nem tudtak beszámolni, és egy meg nem nevezett, de jelentős kérdésben pedig nem tudtak egyezségre jutni, ami a cikk szerint alighanem Ukrajna maga lehetett.
A lap szerkesztőségi cikke szerint Trump nem kapta meg, amit akart, ellenben Putyin abszolút, mert tisztelettel fogadta a szabad világ vezetője, ami nagy váltás ahhoz képest, hogy Trump elődje gyilkosnak nevezte korábban.
Putyin fogadásának körülményei, a vörös szőnyeggel, a kézfogással, a katonai gépekkel és a közös limuzinnal éles ellentétet mutatnak azzal, hogy Trump Zelenszkijt fogadta a Fehér Házban fél évvel ezelőtt.
Ukrajna elnöke nyilvános megszégyenítést kapott, Oroszországét pedig kényeztették. Mindkét eset szégyenletes volt
– írják erről, és arra jutnak, hogy Trump alighanem azért akart kedvére tenni Putyinnak, hogy így könnyebben menjen bele a tűzszünetbe, csakhogy Trumpnak még meg kell tanulnia, hogy Putyinnal nem lehet megállapodást kötni: az orosz elnök elveszi, amit felkínálsz neki, és még többet, egészen addig, amíg erővel meg nem állítják.
A lap szerint Trump azt sem értette meg, hogy Putyin nem tranzakciós alapon tekint Ukrajnára, hanem messianisztikus módon: akarja Ukrajnát Oroszországnak és kész. Putyin és belső köre számára Ukrajna függetlensége egy baleset, amit korrigálni kell.
A Kyiv Independent cikke szerint Putyin elégedettségét az is növelhette, hogy pontosan tudta, mennyire felkavaró mindezt látni az Egyesült Államok szövetségeseinek. És stratégiai szempontból a transzatlanti szövetség gyengítése még Ukrajna megszerzésénél is fontosabb lehet Putyin számára.
Mint hozzáteszik, Putyin ugyan győzelemmel tért vissza Alaszkából, de nem elsöprő győzelemmel: mert ha a két elnök nem is állapodott meg semmiről, Trump legalább nem hagyta jóvá Moszkva abszurd igényét az ukrán fegyverletételről.
A szerkesztőségi cikk azzal ér véget, hogy ha lesz újabb találkozó, és Trump azt akarja, hogy ott is Oroszország akarata érvényesüljön, akkor oda kell engednie Ukrajnát is az asztalhoz, és Trumpnak Ukrajna szövetségeseként kell fellépnie, nem pedig mint egy bírónak két hadakozó fél között.
„Csak így kerülhetjük el, hogy ismét olyan helyzet álljon elő, amelyben a szabad világ vezetője egy véreskezű diktátort kényeztet – 340 millió amerikai nevében. Végtére is az Oroszországgal kötött megállapodások nem tartanak sokáig. De azok a képek, amelyeken az amerikai katonai díszőrség letérdel, hogy vörös szőnyeget terítsen egy gyilkos elé? Azok megmaradnak. És senki sem fog erre a találkozóra hosszabb ideig – vagy élénkebben – emlékezni, mint az ukránok” – zárul a cikk.