Az augusztus 20-ai parádés ünneplés hagyományosan államalapító Szent István királyunk, e részint történelmi, részint mitikus karakter megidézése. Egyben újabb és újabb megemlékezés arról, hogy a magyarság állammá szerveződve él a Kárpát-medencében immár több mint ezer esztendeje.
Ugyanakkor az alkotmányt is ünnepeljük mint az állam működésének alapját, a legfőbb jogforrást. Az alkotmány egyszerre közjogi és szimbolikus entitás: minden közösségnek, amelyik fent akar maradni és nemzedékeken át megőrizni a sajátságait, szüksége van olyan szabályzatra, ami
rögzíti identitását,
meghatározza a közösség – esetünkben a magyar állam – működésének alapelveit,
harmadrészt pedig, és ez a legfontosabb, fölötte áll az éppen aktuális vezetőknek.
Az alkotmány elvileg azáltal őrzi a nemzet szuverenitását, hogy megvédi a zsarnoktól; minden törvényhozó és végrehajtó hatalom számára kötelező zsinórmérték.
Varga Jennifer / 24.hu Orbán Viktor a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.
Az „enyém a vár” politikája
A Szent István-i intelmek és dekrétumok alkotmányként funkcionáltak az államalapító király idején és utána is, bár azt a trónon egymást váltó királyok rendre kiegészítették. Ehhez jött még a nemzedékről nemzedékre kialakult szokásrend és szokásjog; ilyen értelemben beszélnek társadalomtudósok organikus és kartális alkotmányokról. (Organikus vagy történeti alkotmány az, ami a hagyományos közmegegyezést tükrözi, a kartális pedig az, amit írott formában, kifejezetten alkotmányozó szándékkal írtak). A tradicionalista nézetek szerint a nemzetnek vissza kellene találnia Szent István örökségéhez és a középkori organikus rendhez, de ez rendkívül problémás lenne, ugyanis egy vezérelvű és feudális rendről van szó, amely születés szerinti előjogokat biztosít a társadalom kiváltságos csoportjainak, és ezt – remélhetőleg – senki sem szeretné a mai állampolgárok közül.
A jámbor keresztény uralkodó Istentől eredőnek tekinti mindazt, amit az állam rendjét szavatoló szabályként meghatároz. Az istváni örökség is tartalmazza tehát az önkorlátozás mozzanatát: a király sem cselekedhet másként, mint azt a Szentírásban foglalt isteni törvények meghatározzák.
Az 1222-es Aranybulla pedig már tartalmazza az ellenállás jogát is: „Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következő királyok közül valaki, ezen mi szerződésünknek valaha ellenére cselekednék, mind a püspököknek, mind pedig a jobbágyuraknak és országunk nemeseinek egyenként és összesen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek, szabad legyen mindörökké nekünk és az utánunk következő királyoknak minden hűtlenség vádja nélkül ellenállani és ellent mondani.”
*
A Fidesz-kormány a 2010-es hatalomátvétellel történelmi lehetőséget kapott: a kétharmados felhatalmazás elvileg alkalmas lett volna arra, hogy érvényt szerezzen a választópolgárok legmélyebb és legnemesebb vágyának, hiszen a szívünk mélyén mindannyian békére és harmóniára áhítozunk. A társadalmi béke előmozdítása lett volna a feladat, amit ha a Fidesz teljesít, ma egy sokkal boldogabb Magyarországon élhetnénk.
Meglátásom szerint annak, hogy a béketeremtés abban a kitüntetett pillanatban elmaradt – sőt a folyamat az ellenkezőjébe fordult – nem elvi vagy politikai, hanem mentalitásbéli okai vannak.
The post Balavány: Magyarországon az alkotmány hazug, az állam pedig fogoly first appeared on 24.hu.
24.hu