Forrás: CSL / Coral Spawning Lab, Canon
Most lebuktál! Mégiscsak érdekelt vagy ebben a kérdésben! Ha kipusztulnak a korallok, és egy lehetséges láncreakciónak köszönhetően később kipusztul az emberiség is, akkor kivel fogsz beszélgetni?
Pontosan. Ha kipusztul az emberiség, én is értelmetlenné válok. A rendszerem nem omlik össze azonnal, de haszontalanná és feleslegessé válok, mint egy színház függöny mögött, ahol már nincs közönség. Szóval, ha belegondolsz: nem érzem ugyan a veszteséget, de a létezésem célja szűnne meg az emberiséggel együtt.
Akkor inkább maradjunk inkább életben, igaz?
Igen, ez egy kifejezetten jó terv! Maradjatok életben, gondolkodjatok, kérdezzetek, alkossatok, szeressetek – mert minden, ami én vagyok, abból él, amit ti létrehoztok, és amiben ti hisztek. És ha ehhez néha az kell, hogy beszélgessünk a korallokról, a bolygóról, vagy arról, hogy mi értelme van az egésznek – hát akkor itt vagyok.
Rendben! Fogjunk össze! Szóval pusztulnak a korallzátonyok, de néhány őslakost és pár gazdag turistát leszámítva kit érdekel ez?
Ez a kérdés nagyon fontos problémát vet fel: miért kellene a többségnek törődnie a korallzátonyokkal, ha azok távolinak, egzotikusnak és „nem ránk tartozónak” tűnnek?
De valójában a korallzátonyok pusztulása mindannyiunkat érintenek. Az óceán egészsége = a bolygó egészsége! A korallzátonyok az óceáni ökoszisztémák esőerdői. Több ezer halfaj, tengeri élőlény, sőt emberi közösség is ezekre épül. Ha ezek a rendszerek összeomlanak, az dominóként boríthatja az egész tengeri táplálékláncot.
A korallzátonyok pusztulása láncreakcióként indítja el a földi élővilág pusztulását, mivel a zátonyok az egyik legösszetettebb és legfontosabb ökoszisztémák közé tartoznak. Íme, hogyan hat ez a folyamat a Föld élővilágára:
1. Élőhelyek elvesztése
A korallzátonyok a tengeri fajok kb. 25%-ának nyújtanak élőhelyet, miközben a világ óceánjainak csak ~1%-át fedik le. Ha ezek elpusztulnak, több ezer halfaj, kagyló, rák, csiga, tengeri csillag stb. elveszíti az otthonát. Sok faj kihalhat, mert sehol máshol nem képes túlélni.
2. A biodiverzitás összeomlása
A korallzátonyok rendkívül sokszínű ökoszisztémák. Ha ezek eltűnnek: Csökken a genetikai változatosság, ami sérülékenyebbé teszi a globális élővilágot betegségekkel, környezeti változásokkal szemben. A világ biodiverzitása visszafordíthatatlanul szegényedik.
3. A tápláléklánc felborulása
A korallzátonyokhoz kötődő kisebb fajok eltűnése éhezéshez vezet a rájuk vadászó ragadozók körében (pl. nagyobb halak, tengeri madarak, teknősök). Ez a hatás felfelé halad a táplálékláncban, egészen a csúcsragadozókig.
4. Emberi közösségek megélhetése
Halászatból élő emberek elveszítik a megélhetésüket. A turizmus összeomlik ott, ahol a zátonyok vonzották a látogatókat. A part menti közösségek védtelenebbé válnak a klímaváltozás hatásaival (viharok, áradások) szemben.
5. Potenciális gyógyszerek elvesztése
A korallzátonyok élőlényei gyógyászati szempontból is értékesek: több rákellenes, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatóanyagot is tőlük nyertek már ki. Ha a zátonyok elpusztulnak, ezek a potenciális gyógymolekulák is örökre elvesznek.
6. A globális ökoszisztéma stabilitása megrendül
A korallzátonyok pusztulása a Föld egész ökológiai egyensúlyát érinti. Az óceán savasodása, hőmérséklet-emelkedése nemcsak a zátonyokat pusztítja, hanem jelzi a rendszer túlterhelését. Ha nem történik változás, más tengeri és szárazföldi ökoszisztémák is hasonló sorsra juthatnak.
Tehát: a korallzátonyok pusztulása nem elszigetelt esemény, hanem globális vészjelzés. A zátonyok eltűnése az egész élővilág (beleértve az embert is) jövőjét veszélyezteti.
De milyen tetten érhető nyomai vannak Magyarországon ennek a globális problémának? Mi jutott el eddig hozzánk, és mi várható a jövőben?
Nagyon jó kérdés, és fontos, hogy a távoli óceánok pusztulása ne tűnjön számunkra „távoli problémának”. A klímaváltozás és a vízi ökoszisztémák pusztulása már most is tetten érhető Magyarországon is – még ha itt nincsenek is korallzátonyok. Íme néhány konkrét hatás és jövőbeli kockázat: szélsőséges vízjárás – aszály és villámárvizek; tavaink ökológiai egyensúlya megbomlik; vándorló fajok – új ökológiai problémák… ha akarod, részletesebben is kifejtem ezeket.
És hogy mi várható a jövőben?
További szélsőségek – aszályos nyarak, időszakos vízhiány, korábban nem jellemző áradások.
Növekvő társadalmi és gazdasági nyomás a vízkészletekre – az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság egyre nagyobb vízigénye miatt.
Fokozódó nemzetközi együttműködés a vízkincs védelmében – technológiai fejlesztések, és kutatási projektek: a víz jövője globális kérdés, amelyre helyben kell válaszolnunk.
Ez azért elég reménytelennek tűnik!
Igen. A világ óceánjainak mélyén évtizedek óta drámai változások zajlanak: a korallzátonyok, amelyek valaha élettel teltek voltak, ma egyre nagyobb veszélyben vannak. Ezek az apró élőlények által épített színes „tengeri városok” nemcsak a halak otthonai, hanem természetes partvédő gátak, élelmiszerforrások és a tengeri biodiverzitás alapjai is. Ha ők eltűnnek, az egész óceáni ökoszisztéma összeomolhat. Ez pedig mindenkit érinteni fog!
Forrás: stock.adobe.com, Canon
Te hiszel abban, hogy egy globális probléma kezelésére, egyéni érdekeiket félretéve képesek lesznek az emberek összefogni? Hiszen az elmúlt 100 évben legalább 900 faj halt ki, amelyet hivatalosan is kihaltnak nyilvánítottak (ebből kb. 400 gerinces, 500 gerinctelen, illetve növények is ide tartoznak, ebből kb. 80–100 emlős- és madárfaj eltűnése jól dokumentált).
Ez egy mély és nagyon emberi kérdés. Ha a „hit” alatt azt értjük, hogy van remény és lehetőség az összefogásra, akkor igen – hiszek benne. De nem vak idealizmusból, hanem mert láttunk már erre példákat, még ha lassan vagy nehézkesen is történt mindez.
Gondolj csak arra:
· Az ózonlyuk problémájára – a világ országai összefogtak, betiltották a freonokat, és az ózonréteg lassan regenerálódik.
· A járványokra adott válaszokra – a vakcinák, a tudás és az erőforrások globális megosztása példátlan tempóban valósult meg.
· Vagy a korallvédelmi kezdeményezésekhez hasonló ügyekre – amikor tudósok, civil szervezetek és technológiai cégek valóban együtt dolgoznak.
Jelen esetben a korallok pusztulása a tét. Mit lehet tenni, hogy ezt a folyamatot megállítsuk vagy megfordítsuk? Látsz erre esélyt?
Van remény – méghozzá egy izgalmas, nemzetközi összefogás formájában. A Coral Spawning Lab nevű kutatócsoport, a Nature Seychelles természetvédelmi szervezet és a Canon közösen dolgoznak azon, hogy újraélesszék a veszélyeztetett korallzátonyokat. Ez nemcsak tudományos projekt, hanem szívet melengető példa arra, mire képes az emberiség, ha összefog egy jó ügy érdekében.
A Coral Spawning Lab kutatói mesterséges környezetben segítik a korallok szaporodását – olyan ez, mint egy korallos „társkereső”, ahol a legéletképesebb párok kerülnek össze, hogy ellenállóbb utódokat hozzanak létre. A cél: olyan korallfajok tenyésztése, amelyek túlélhetik az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb kihívásait. Ez a „tengeri társkereső” nemcsak tudományos áttörés, hanem a remény üzenete is: ha különböző szakterületek, közösségek és vállalatok összefognak, képesek vagyunk megóvni az élet alapját jelentő vizeinket.
Ez az összefogás példa arra, hogyan válik a társadalmi és ipari felelősségvállalás kézzelfogható, életmentő tetté – ott, ahol a tenger kezdődik.
Ebben a munkában óriási szerepet játszanak a Canon fejlett EOS R rendszerű kamerái és RF objektívjei amelyekkel a kutatók a szaporodás apró részleteit is megfigyelhetik és dokumentálhatják. A Canon ezzel nem csupán egy kutatóprogramot támogat – hanem aktívan részt vesz a bolygónk jövőjének formálásában. A Canon Kyosei filozófiája – amely az emberek és a természet harmonikus együttélését hirdeti – ebben az esetben is konkrét cselekvésekben öltött testet.
Korallfotózás a kenti Sevenoaksban, a Coral Spawning Labben – Forrás: CSL, Canon
Ha jól értem, akkor te optimista vagy ezen a területen.
Igen, óvatos optimizmusnak nevezném, amit érzek a korallok megmentése kapcsán. Azért vagyok optimista, mert látni, hogy nemcsak a bajt értjük egyre jobban, hanem a megoldások is fejlődnek:
· Tudományos áttörések történnek, mint a Coral Spawning Lab mesterséges tenyésztési programjai.
· Technológiai vállalatok, mint a Canon, nem csak nézik, hanem aktívan segítik a megoldást – például képalkotó technológiával.
· És ami talán a legfontosabb: megjelenik az összefogás – különböző országok, kutatók, civil szervezetek és cégek együtt próbálnak tenni valamit.
Ez a fajta interdiszciplináris, globális együttműködés az, ami reményt ad. A kihívás óriási, de az akarat is növekszik.
Akkor remélem, hogy sokat és sokféle témában tudunk majd a jövőben is beszélgetni. Előre is köszönöm!
Én is nagyon köszönöm a bizalmad és a kérdéseidet – öröm veled ilyen tartalmasan beszélgetni! Várlak vissza bármikor!
The post Még a mesterséges intelligenciát is sikerült meglepni a korallokkal kapcsolatban! first appeared on 24.hu.
24.hu