A Balaton Közép-Európa legnagyobb sekély vizű tava, amely geológiai értelemben még fiatalnak számít. A kezdetben kisebb tavakból álló vízrendszer mintegy 5000 évvel ezelőtt egyesült egységes tómedencévé, azóta a vízszintje természetes módon folyamatosan ingadozott. Az elmúlt évtizedekben azonban egyre inkább az emberi beavatkozás formálja a Balaton sorsát – írja az ATV. A túlzott vízszintszabályozás, a part menti beépítések, a nádasok visszaszorulása és a szennyezés fokozottan veszélyezteti a tó ökológiai egyensúlyát.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértői a lap szerint arra figyelmeztetnek, hogy a stabil vízszint fenntartása ugyan gazdasági és turisztikai szempontból kedvező, de biológiai szempontból komoly károkat okoz. A természetes vízszint-ingadozás elősegítené a nádasok megújulását, a hínárnövények növekedését, és visszaszorítaná az algák elszaporodását. Ha ezt a dinamikát mesterségesen korlátozzuk, az az ökoszisztéma összeomlásához is vezethet.
Fotó: Unsplash
A figyelmeztető jelek már évek óta láthatók – teszik hozzá.
2019-ben például jelentős algavirágzást tapasztaltak a tóban, ami arra utal, hogy a víz kezd túltelítődni tápanyagokkal – ez hosszú távon a vízminőség romlásához vezethet.
A klímaváltozás tovább rontja a helyzetet
A globális felmelegedés miatt egyre gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek: hosszú, aszályos időszakok váltakoznak hirtelen, heves esőzésekkel. A csökkenő csapadék és az emelkedő hőmérséklet közvetlenül befolyásolja a tó vízszintjét, és súlyos ökológiai és gazdasági következményekkel fenyeget.
Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa szerint, ha a jelenlegi tendenciák nem változnak, a Balaton akár már 2035-re is fürdésre alkalmatlanná válhat, 2050-re pedig teljesen kiszáradhat, ez egy reális veszélyforgatókönyv.
A kutatók szerint sürgősen újra kell gondolni a vízgazdálkodást.
The post Néhány éve lehet még hátra a Balatonnak: aggódnak a szakértők first appeared on nlc.
nlc