A Boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlése megszavazta, hogy népszavazást írjanak ki arról a bírósági döntéséről, amely alapján Milorad Dodik többé nem elnöke a boszniai Szerb Köztársaságnak – írja a Balkan Insight.
Dodikot a bosznia-hercegovinai fellebbviteli bíróság augusztus elsején ítélte egy év börtönbüntetésre, a központi választási bizottság (CIK) pedig rövidesen megfosztotta a politikust a boszniai Szerb Köztársaság (RS) elnöki tisztségétől.
A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírt egy törvényt, amely elutasítja a nemzetközi főképviselő intézményeit és hatásköreit.
(Ezeket az intézményeket és a főképviselői tisztséget a boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződésben hozták létre, hogy ellássák a civil végrehajtás feladatait. A pozícióra a szerződésben megjelölt országok jelölnek embert, a döntést pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa hagyja jóvá.)
Az ítéletről Dodik és támogatói azt mondták, nem fogják figyelembe venni, ugyanakkor benyújtottak egy fellebbezést is a CIK döntése ellen, melyet hétfőn utasított el a bíróság. Ezzel egy időben a Dodik pártjába tartozó boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke lemondott tisztségéről. Dodikék várhatóan új kormányt akarnak választani.
A népszavazásról szóló kérdést Dodik pártjának, a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) frakcióvezetője terjesztette be. Így szól:
„Elfogadja-e a nem választott, külföldi Christian Schmidt döntéseit és az alkotmányellenes Bosznia-Hercegovinai Bíróságnak a Szerb Köztársaság elnöke ellen hozott ítéleteit, valamint a Központi Választási Bizottság (CIK) döntését, amely megfosztja Milorad Dodikot, a Szerb Köztársaság elnökét mandátumától?”
A népszavazást október végén tartják, nem sokkal a CIK által kiírt elnökválasztások előtt. Az elemzések szerint azonban a népszavazás érvénytelen lesz, hiszen jogilag a Boszniai Szerb Köztársaság jogilag Bosznia-Hercegovinán belül van, és a saját jogkörét meghaladó kérdésekben nem hozhat döntéseket – még népszavazással sem. A szavazás eredménye ugyanakkor jelzésértékű, így kényszerítő hatású lehet.
A népszavazásról szóló szavazás előtt Dodik hosszú beszédet tartott, melyben újból elutasította a bosznia-hercegovinai intézmények hatalmát, kijelentette, hogy nem hajlandó távozni a hivatalból, és a Szerb Köztársaságot gyűlölő külföldi ügynököknek nevezte az ellenzéki politikusokat.
Dodik augusztusi ítélete utáni első útja egyből Orbán Viktorhoz vezetett, aki szerint azért ítélték el az elnököt, mert „nem hajlandó úgy táncolni, ahogy Brüsszelből fütyülnek”. Szijjártó Péter és Orbán is arról beszéltek, hogy Dodikot a nép választotta (ez igaz is, az RS elnökét közvetlenül választják), nép akaratát pedig tiszteletben kell tartani. Ezek miatt Magyarország „nem ismeri el” a Dodik ellen hozott ítéletet, bármit is jelentsen az a gyakorlatban.