A kárpátaljai Munkács elleni rakétatámadást is szóba került Szergej Lavrov NBC-nek adott interjújában, amikor augusztus 21-én hajnalban orosz cirkálórakéták találtak az amerikai tulajdonú Flex elektronikai üzemét, ahol kávéfőzőket gyártottak. Amikor a riporter arról kérdezte Lavrovot, miért bombáztak le egy amerikai tulajdonú gyárat a magyar határ közelében, az orosz külügyminiszter annyit mondott, hogy „Oroszország soha, de soha nem célzott szándékosan olyan létesítményeket, amelyeknek semmi közük nincs Ukrajna katonai képességeihez”.
A támadás után az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha közölte, hogy egy teljesen polgári létesítményről van szó, amelynek semmi köze sincs a védelemhez vagy a hadsereghez. Ahogy a helyszínen a -nek is arról számoltak be a helyiek, hogy nem gyártanak az üzemben katonai berendezéseket.
Lavrov ezt vitatja: „Egyes emberek nagyon naivak, és ha látnak egy kávéfőzőt a kirakatban, azt hiszik, hogy ott kávéfőzőket gyártanak. Hírszerzésünk nagyon jó információkkal rendelkezik, és mi csakis olyan célpontokat támadunk, ahogy mondtam is: katonai üzemeket, katonai létesítményeket vagy ipari üzemeket, amelyek közvetlenül részt vesznek az ukrán hadsereg számára készülő katonai felszerelések gyártásában.”
Majd arról beszélt, hogy sem az amerikai, sem a magyar tőke nem jelent védelmet: „De ha Önök úgy gondolják, hogy ha egy olyan vállalatban van amerikai tőke, amely fegyvereket gyárt oroszok megölésére, akkor az – legyen az amerikai, magyar vagy bármely más – tőke felmentést ad azoknak, akik fegyvert gyártanak ellenünk, én nem így látom. Ez nem igazságos. Ez – úgy mondanám – imperialista hozzáállás.”
Majd amikor a riporter azt kérte Lavrovtól, erősítse meg, hogy Oroszország valóban célba vette és megtámadta azt az amerikai tulajdonú céget, a külügyminiszter azzal bújt ki a kérdés alól, hogy még csak nem is hallott a konkrét támadásról:
„Nem mondtam, hogy megerősítem azt az incidenst. Soha nem is hallottam róla. Csupán egy retorikai kérdést tettem fel: Ön tényleg azt hiszi, hogy ha egy vállalat fegyvereket gyárt, és része az ukrán katonai gépezetnek, amelynek célja az orosz állampolgárok megölésére szolgáló eszközök előállítása, akkor pusztán azért, mert ebben a vállalatban van amerikai tőke, mentességet kell élveznie? Ez volt a kérdésem.
Nem hallottam erről az esetről. Ha tud küldeni nekem valamilyen hivatkozást az incidensre, amelyről beszél, utánanézek.”
Lavrov tájékozatlansága a magyarlakta területet ért támadásról azért különös, mert elvileg szoros kapcsolatban áll Szijjártó Péterrel. A magyar külügyminiszter legutóbb augusztus 17-én számolt be arról, hogy felhívta Lavrovot, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump alaszkai találkozójáról beszélgessenek. De Szijjártó a Munkács elleni támadás másnapján, augusztus 22-én is felhívta Moszkvát, ekkor Pavel Sorokin orosz energiaügyiminiszter-helyettessel egyeztetett a Barátság-kőolajvezeték ellen végrehajtott ukrán támadás műszaki következményeiről.
Ha Szergej Lavrov igazat mondott arról, hogy nem hallott a Munkács elleni támadásról, az egyben azt is jelenti, hogy az oroszokkal szoros kapcsolatban álló magyar diplomácia az elmúlt napokban nem firtatta a kényes témát.