Példátlan az a kapcsolat, ami Szijjártó Péter magyar külügyminisztert köti össze orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.A miniszterségig vezető útjuk nem is lehetne különbözőbb, Lavrovot erre készítették fel, Szijjártó a Fidelitasban és Orbán szóvivőjeként edzett a feladatra, erősítésként futsalos csapattársakkal vetette körül magát. Nem nagyon volt pillanat az elmúlt 11 évben, amikor nem volt kínos az oroszokkal barátkozni, de Szijjártónak ez semennyi gondot sem okozott.Különösen kellemetlenek azok az üdvözlő beszélgetések, amelyeket az orosz külügy tett fel a You Tube-csatornájára.Ez a cikk a most megjelent Végtelen háború című kiadványunkban olvasható, minimálisan frissítettem a legvégén.
Keresd új magazinunkat, a Végtelen háborút a Shopban! >>
Szijjártó Péter behúzza maga alá a széket, még le sem huppan, már kezdi jelenteni a vele szemben ülő orosz külügyminiszternek, hogy megint támadja az Európai Unió Magyarországot. De a négy közép-európai állam egységes, nem engedünk be migránsokat az országba. Válaszul Szergej Lavrov komoly arccal megjegyzi, hogy az oroszok számára fontos az Európai Unió egysége. A magyar külügyminiszter helyesel, és biztosítja az orosz kollégát, hogy számunkra is.
Ez nem egy paródia részlete, hanem azé a videóé, amit az orosz külügyminisztérium tett ki a YouTube-ra 2017. szeptember 19-én. Az ENSZ New York-i közgyűlése alatt rendszeres Lavrov–Szijjártó-találkozók egyikéről számolnak be úgy, hogy az üdvözlés, egy kicsit suta ölelés és a fenti bemelegítő csevegés hallható a felvételen.
Nem ez az egyetlen videó, ami alapján a személyes találkozásoktól rendre fellelkesülő magyar külügyminiszter kapcsolata az orosz partnerével nem tűnik egyenrangúnak.
Az orosz specialista
Lavrov és Szijjártó diplomáciai felkészültsége semmilyen módon nem mérhető össze. Huszonnyolc év a korkülönbség köztük, az orosznak 10 éves előnye van külügyminiszterként is, ráadásul őt diplomatának képezték. Ahogy egy szakértő fogalmazott, Lavrov öltönyben született – amit a magyar kolléga a mai napig versmondósnak nevez.
Lavrov 1972-ben végzett a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. (A szovjet időkben legendássá vált intézményben tanult – például KGBéla mellett – számos magyar diplomata is, négyen közülük pár éve is államtitkárként, helyettes államtitkárként dolgoztak a külügyben.) Mire Szijjártó megszületett, Lavrov már attaséként bizonyított Srí Lankán, aztán Moszkvában jutott egyre magasabb pozíciókba. Már az ENSZ-ben volt Oroszország állandó képviselője, amikor Szijjártó még csak gimnáziumba járt Győrben. Lavrov több mint 20 éve, 2004 óta vezeti az orosz diplomáciát, Szijjártó egy évvel később lett a Fidelitas elnöke.
Valahogy úgy alakult, hogy Orbán Viktort a moszkvai útjaira a külügyminiszter helyett már azelőtt Szijjártó Péter kísérte, hogy a magyar diplomácia vezetője lett.
A hatalomba visszakerülve 2010 novemberében utazott először az orosz fővárosba Orbán. Szűk körű kísérettel, de a delegációban ott volt – akkor még – miniszterelnöki szóvivőként Szijjártó is. Kis szünet után, 2013 januárjában kezdődtek a rendszeres évi Putyin–Orbán-találkozók. Ekkorra feledésbe merült, hogy Orbán ellenzékben még keményen támadta Gyurcsány Ferencet az orosz elnökkel ápolt túlságosan szívélyes viszonya miatt („a Gazprom legvidámabb barakkja”), fontosabb volt, hogy a Nyugatról érkező bírálatok miatt a magyar kormányfő a jogállamiság és a demokrácia kérdésében nem annyira finnyás Kelet felé fordult. Olyan óriási energetikai projektek alapozták meg a látványosan javuló viszonyt, mint a Moszkva által finanszírozott Déli Áramlat gázvezeték és az oroszokra bízott Paks II.
Szijjártó 2013 januárjában és egy évvel később is az Orbánt az orosz fővárosba kísérő csapat tagja volt, már magasabb beosztásban: a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkáraként. Nemcsak az közös pontja a három moszkvai útnak, hogy Szijjártó mindegyiken ott volt, hanem az is, hogy a hivatalban lévő külügyminiszter, Martonyi János egyiken sem. Szijjártó „szólóban” is utazott, 2012 decemberében Moszkvában tárgyalt az orosz külügyminiszter-helyettessel, majd a következő évben magyar kereskedőházat nyitott az orosz fővárosban, Tarsoly Csaba Quaestor-vezérrel együtt – erre már nem emlékeznek jó szívvel a külügyben.
Hivatalosan külügyminiszteri szinten is volt orosz–magyar kapcsolat a biznisszel foglalkozó Szijjártóé mellett, de intenzitásáról sokat elmond, hogy Martonyi János 2011-es moszkvai útját csak 2013-ban viszonozta budapesti vizittel Lavrov. Kettejük budapesti sajtótájékoztatóján a kötelező protokollon túl semmiféle kedélyeskedés nem volt, ami teljesen megszokott mostanra a Szijjártó–Lavrov-találkozókon. Lavrov személyében egyébként akkor 10 év után látogatott újra orosz külügyminiszter Magyarországra. A látogatás súlyát mutatta, hogy Orbán Viktor is fogadta az orosz diplomácia vezetőjét.
Az atlantista Martonyi külügyminiszterként végigszolgálta az 1998-as első és a 2010-ben alakult második Orbán-kormányt is. A harmadiknak viszont már nem lett tagja 2014 nyarán. Nagyon rövid átmenet után – amikor az EU-biztosnak kiszemelt Navracsics Tibor vitte ideiglenesen a külügyet – 2014. szeptember 23-án lett a kormány tagja külgazdasági és külügyminiszterként Szijjártó. (Véletlen vagy sem: másnap érkezett meg Moszkvából az új nagykövet, Vlagyimir Szergejev, aki az orosz külügyben a nemzetközi szervezetek osztályát vezette.)
Két hónapot sem kellett várni Szijjártó első moszkvai útjára. Azzal fogadta őt Lavrov, hogy üdvözli első moszkvai útján (tévedett, Szijjártónak ez már a sokadik hivatalos látogatása volt), és közölte, hogy pár órája vette át Vlagyimir Putyin az új magyar nagykövet megbízólevelét. Azaz mindkét oldalon új nagykövettel fordultak rá az új időszakra.
Nemzetközileg nem ez volt a legtökéletesebb pillanat az oroszokkal való nyílt barátkozáshoz, igaz, ezt az elmúlt bő 10 évben szinte bármikor el lehetett mondani. Az oroszok előbb elcsatolták a Krím félszigetet Ukrajnától, majd háború tört ki Kelet-Ukrajnában, nem hivatalos, de rosszul álcázott részvétellel. Az összecsapásokat a 2014. szeptember 5-én aláírt minszki tűzszüneti egyezménnyel próbálták leállítani. Nagyon törékeny volt a megállapodás, amikor Szijjártó novemberben Moszkvába ment.
Ez még olyan út volt, ami előtt Szijjártó egyáltalán nem titkoltan egyeztetett a német külügyminiszterrel, majd sajátos lavírozásba kezdett a közös moszkvai sajtótájékoztatón. Egyrészt nyíltan kiállt Ukrajna szuverenitása mellett, és meglepetésre sürgette, hogy az oroszok vonják vissza azonosító nélküli katonáikat Kelet-Ukrajnából. Vagyis Moszkva tagadása ellenére – miszerint szó sincs orosz alakulatokról – egyértelműen a NATO álláspontját hangoztatta az orosz kolléga mellett állva. De rögtön jelezte azt is, hogy ellenzi az oroszok elleni uniós szankciókat, mert azok rosszat teszneka kereskedelemnek.
Majd mindketten gyorsan kimondták a varázsszót: pragmatizmus – és azóta is ehhez tartják magukat. A magyar szándék világos: érkezzen olcsón gáz és olaj Oroszországból, akármi is ennek a diplomáciai ára az EU-n és a NATO-n belül.
Az oroszok számára pedig az EU-s ország minisztere által hangoztatott szankcióellenesség lett igazán fontos. Ezt azóta is teljesítjük, sőt jelentősen felkeményedett a nyíltan hangoztatott véleményünk, miszerint az EU és a NATO tagjaként nem értünk egyet szövetségeseink oroszokkal szembeni politikájával. Mindez azzal párosult, hogy a későbbi Szijjártó–Lavrov-találkozókon Oroszország bírálatából semmi sem maradt.
Nagyon gyorsan példátlan lett a kapcsolattartás intenzitása a magyar és az orosz külügyminiszter között, annak ellenére, hogy a harcok kiújultak Kelet-Ukrajnában.
Szijjártó 2015 októberében is elutazott Moszkvába, Lavrov meg is jegyezte, hogy 10 hónap alatt harmadszor találkoznak.
A magyar miniszter megköszönte, hogy bármikor elérheti a kollégát.
Itt már érezhető volt, hogy Szijjártó mintha kényszeresen jelentene az EU-ról. Az orosz külügyminisztérium videóján hallható, ahogy azt mondja: az EU az alapítása óta a legnagyobb gonddal néz szembe a migránsválság miatt, de Magyarország megállítja a menekülteket. Végül a kétoldalú kapcsolatok tárgyában arról értekezett, hogy szeretnénk azokat tovább javítani, hiába nem kedvező a nemzetközi környezet. Nem elhanyagolható részlet, hogy az oroszok 2015. szeptember 30-án hivatalosan is légitámadásokat indítottak az Aszad szír elnökkel szemben lázadók ellen. Szijjártó számára ez annyiban volt fontos, hogy összekötötte a kérdést a menekültek ügyével.
Szijjártó az orosz külügyminisztérium videói alapján minden találkozójukon hálálkodik amiatt, hogy fogadja őt Lavrov. A magyar külügyminiszter rendre talál módot arra is, hogy panaszkodjon az EU-ra, vagy hogy gúnyolódjon rajta.
2016-ban például, amikor az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Miniszteri Tanácsának rendes évi ülésén találkoztak, az orosz kollégát megölelve Szijjártó azt mondta, nagyon tetszett neki Lavrov felszólalása. Ebben a beszédben a moszkvai diplomata a NATO-t bírálta, a harcos retorika és az oroszokkal való fenyegetőzés visszaszorítására szólított fel, cselekvést sürgetett a kiberbiztonság érdekében, terrorizmus elleni egységet sürgetett, és kitért Ukrajnára is, követelve, hogy fejezzék be a másként gondolkodók és az egyház üldözését, és vizsgálják ki a politikai gyilkosságokat. Azt is mondta, hogy az oroszok a tárgyalásos megoldás hívei, erőszak alkalmazása nélkül.
Szijjártó közölte, minden eddiginél nagyobb megtiszteltetés érte, mert miután Lavrov kiment a teremből, a következő szónok két embert kritizált: őket kettejüket. Nagyon megtisztelő – ismételte el kétszer is Szijjártó az orosz kollégájának, amire valamit a fülébe súgott Lavrov. Ezek után leülnek az asztalhoz, ahol Lavrov kezd mesélni nem túlhízelgően valakiről, Szijjártó sűrű bólogatása mellett, majd amikor befejezi, úgy tesz, mintha elfelejtette volna, hogy még ott vannak a kiválasztott sajtósok. Persze mindezt gondosan benne hagyták a videóban az orosz külügy munkatársai.
Egy évvel később szintén egy EBESZ-tanácskozást használtak ki a szokásos leülésre.
Itt az derül ki az oroszok videójából, hogy Szijjártó panaszkodik: megkínozták az Európai Parlamentben jogállamisági kérdések miatt, aztán elütik ezt egy viccel.
2017-re odáig jutott kettejük munkamegosztása, hogy az EBESZ tanácsülésén belül külön rendezvényt szerveztek az üldözött keresztények védelmében. Megállapították, hogy a keresztényellenesség veszélyes trendje egyre erősödik, szerte a világon szörnyű bűntetteket követnek el ellenük, sokan közülük kénytelenek elhagyni a szülőföldjüket. Alig öt évvel később egy európai országban keresztények milliói voltak kénytelenek elhagyni a szülőföldjüket, százezreket nyomorított és ölt meg egy rájuk támadó másik ország.
Hackertámadás után orosz eligazítás
A Szijjártó–Lavrov-kapcsolat legkülönlegesebb éve számos szempontból 2021 volt.
Ebben az évben először februárban, aztán nyáron érte orosz titkosszolgálati kibertámadás a magyar külügy informatikai hálózatát. Nagyon sok adatot megszereztek. Nyilvánosan ezt a külügyminisztérium és több kormánypárti politikus is tagadta, de a minisztériumon belül nem volt titok. Ennek ellenére augusztusban meglepetésvendéget hívott Szijjártó Péter a magyar nagykövetek félévente esedékes eligazítására.
Első alkalommal az orosz–magyar kapcsolatok modern történetében Oroszország külügyminisztere szólalt fel a magyar nagykövetek értekezletén. Lavrov akár fel is olvashatta volna a magyar nagykövetek levelezését az eligazításon.
A hírek szerint Szijjártó ötlete volt az orosz kolléga meghívása. Ezt erősíti, hogy közös sajtótájékoztatójukon így vezette fel Lavrov részvételét:
„Bár (Lavrov) elmondta, hogy nem mi vagyunk az első olyan EU-s tagország, ahová meghívták őt a nagykövetek konferenciájára beszédet mondani, de mindenesetre az elsők között vagyunk. Ez talán reflektál egy kicsit arra a személyes jellegű barátságra is, és arra a kölcsönös tiszteletre, amelyet az elmúlt időszakban az együttműködésünk során fel tudtunk építeni. Itt és mindenki előtt szeretném tisztelettel megköszönni az elmúlt esztendők közös munkáját a miniszter úrnak.”
Egy kis felhő mégis került a magyar–orosz barátság derűs augusztusi egére: Áder János köztársasági elnök egy nappal korábban Kijevben részt vett a Krími Platform csúcsértekezleten, amelyen az Oroszország által annektált félsziget sorsát tárgyalták.
Áder szokatlanul kemény hangot ütött meg az oroszokkal szemben, amikor arról beszélt, hogy a magyaroknak is van történelmi tapasztalatuk arról, hogy idegen hatalmak önkényesen átrajzolják egy éppen nehéz helyzetbe került állam határait.
A budapesti Szijjártó–Lavrov-sajtótájékoztatón az Izvesztyija újságírója kérdezhetett először, és rögtön számon is kérte a magyar külügyminiszteren az államfő álláspontját, azt firtatva, a kormány egyetért-e Áderrel. Szijjártó közölte: Magyarország mindig is kiállt Ukrajna területi integritása mellett, majd hosszan beszélt arról, hogy közben a szomszédos országban milyen hátrányok érték a magyarokat és más ott élő népcsoportokat a konfliktus miatt.
Lavrov viszont úgy állította be a Krími Platform csúcsértekezletét, hogy annak résztvevői – így ezek szerint Áder János is – a neonáci, ultraradikális mozgalmakat támogatják Ukrajna területén. Erre Szijjártónak egy szava sem volt.
2021 volt az az év is, aminek a végén Szijjártó megkapta Moszkvában a Barátságért kitüntetést. Nagyon friss kitüntetettként 2022. február 1-jén is ott volt Moszkvában, amikor Orbán jégtörőként igyekezett közbenjárni a béke érdekében. Egy orosz tévének nyilatkozva a miniszter azt mondta, a magyar modell nagyon világosan bebizonyította, hogy az EU- és a NATO-tagságnak nem kellene kizárnia a jó kapcsolatot Oroszországgal.
Bő három héttel később az oroszok megtámadták Ukrajnát. Hogy mennyire nem volt képben Szijjártó, arra jellemző: február 21-én még olyan videóval jelentkezett be Brüsszelből, amin azon gúnyolódott, hogy február 16-ára orosz inváziót jeleztek, ami nem történt meg, és meg is kérdezte EU-s kollégáit, hogy honnan voltak ezek az információk, és hogy továbbra is hisznek-e a forrásnak.
A háború
Szijjártó Lavrov mellett állva 2021-ben azt mondta: „én a kulturált párbeszédben hiszek, ezért is tartom fontosnak, hogy most itt állunk, ezért is tartottam fontosnak Szergej meghívását, és ezért tartom fontosnak, hogy Dmitro Kulebával is folyamatosan egyeztessek a kétoldalú kérdésekről”.
Az oroszok nagyon ügyesen kötötték össze az Ukrajnában élő magyar és az orosz kisebbség ügyét a háború előtti években, amit visszhangzott is a magyar diplomácia.
Oroszország katonai agressziója Ukrajna ellen látványos változást hozott a magyar külügyminiszter működésében. Miközben Szijjártó továbbra is fenntartotta a szívélyes viszonyt a szuverén országra támadó állam külügyminiszterével, szinte teljesen megszűnt a kommunikációja a megtámadott országéval.
Szijjártó az uniós külügyminiszterek közül elsőként látogatott 5 hónappal a háborúkezdete után, 2022 nyarán Moszkvába. A miniszter hamar belejött a háború alatti orosz utakba, csak 2022-ben háromszor járt az agresszor földjén, azóta összesen 12-szer. Nem minden alkalommal találkozott Lavrovval, de útjai többségében igen. És továbbra is intenzív a kommunikációjuk. Amikor 2023 szeptemberében találkoztak személyesen – szokatlanul hosszú idő, egy év után –, meg is jegyezte Szijjártó, hogy milyen régen nem látta Lavrovot, majd azzal viccelődött, hogy az EP megint eljárást fog indítani ellene a találkozó miatt.
Ez volt az a randevú, amiről Lavrov és Szijjártó majdnem ugyanazt a képet tette ki, de az orosz fotóján látszik a vendégével szemben a falon lógó Putyin-portré. Ez a magyar miniszter fotójáról le lett vágva.
Telefonon közben is tartották a kapcsolatot, ez derült ki például a Prigozsin-puccs idején, amikor Szijjártó a Balaton-partról hívta az orosz diplomatát.
A háború utáni legerősebb Szijjártó–Lavrov-jelenet ugyanakkor nem oroszországi. A törökországi Antalyában zajló nemzetközi konferenciáról posztolt videót Szijjártó 2024. március 1-jén, amin láthatóan kedélyesen beszélget egy vacsoraasztalnál Lavrovval.
A videónak rossz visszhangja volt, mert éppen az orosz–magyar diplomáciai nevetgélés napján temették el a börtönben különös körülmények között elhunyt orosz ellenzéki vezetőt, Alekszej Navalnijt.
Kevésbé kedélyes ukrán kapcsolat
A baráti orosz viszonyhoz képest Szijjártó Ukrajnába csak a háború kitörése után közel két évvel, 2024 januárjában utazott el először – az EU-s külügyminiszterek közül utolsóként. Nem is Kijevig ment, hanem csak Ungvárig. Lett volna lehetőség kijevi útra is, az uniós külügyminisztereknek volt közös látogatásuk, de erre Szijjártó helyettes államtitkárt küldött maga helyett.
Ami igazán különös: a miniszter még Orbán Viktor 2024. júliusi kijevi látogatásán sem vett részt. Ekkor tőle szokatlan módon napokig Facebook-csendben volt, bár június végén még kiosztotta az amerikai nagykövetet. Arról sem számolt be, hogy Orbán kijevi látogatása alatt fontosnak tartotta felhívni Szergej Lavrovot.
Hogy volt telefonhívás, az az orosz külügyminisztérium beszámolójából derült ki.
Az ukránokkal való kapcsolattartásra kijelöltMagyar Levente államtitkár is mindössze háromszor járt Ukrajnában 2024 októberéig.
Szijjártó a Privátbankárnak adott 2024. márciusi interjúban a kérdésre, hogy milyen gyakran egyeztetnek Lavrovval telefonon, azt mondta: „Mondjuk havonta szoktunk beszélni. Ha arra van szükség, hogy minden nap beszéljek vele, akkor fel tudom hívni minden nap. Ha meg úgy adja a szükség, hogy három hónapig nem kell beszélnünk, akkor három hónapig nem hívom. Akkor beszélünk, amikor kell. Nem vagyok teljesítménykényszerben.”
Ukrán részről annyi változás történt, hogy Dmitro Kuleba helyére új külügyminiszter került, Andrij Szibiha járt is Budapesten tavaly. Áttörést ez sem hozott miniszteri szinten.
Micsoda december!
Lavrovnak már nem is kellett találkoznia Szijjártóval ahhoz, hogy vele példálózzon, mint uniós és NATO-s bezzegminiszterrel, rendre hivatkozik is a magyar diplomácia vezetőjére. Ettől persze találkoznak is. Az ennyi idő után is előfordul, hogy Lavrovnak ki kell javítania Szijjártót, mint például a minszki biztonságpolitikai konferencián. Az orosz miniszter az esemény végén tartott sajtótájékoztatón mesélte el, hogy beszélt Szijjártóval, miután a magyar kolléga azt mondta, a világ legfőbb problémája, hogy a nagyhatalmak nem folytatnak párbeszédet. Lavrov sietett tisztázni, hogy egyetlen nagyhatalom van, amely a párbeszéd helyett diktálni akar. Jelezte azt is, hogy ezt azóta megbeszélték Szijjártóval.
Ez sem törte meg a barátságot, így különösen intenzív volt a tavalyi december 2-án Szijjártó Moszkvába repült, ahol a beszélgetés első 15 percéről készült videó szerint sokszor megköszönte, hogy fogadta őt Lavrov, majd azt mondta, a békemisszió keretében jött. Ennek egyediségét az orosz miniszter azzal árnyalta, hogy nagyra értékeli a magyar próbálkozást, és gyorsan hozzátette: hasonló terve van Kínának és Brazíliának, illetve Dél-Afrika és az arab országok is sürgetik a békét. Aztán közölte, hogy a tűzszünetet a Nyugat arra használná fel, hogy további fegyvereket küldjön az ukránoknak, utána pedig hosszan szidta a Nyugatot, Szijjártó asszisztálása mellett.
Három nappal később Bécsben, az EBESZ-közgyűlésen, újra megtárgyalták a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb ügyeit. Az már csak az orosz külügy oldaláról derült ki, hogy Szijjártó mindezek után december 11-én rácsörgött Lavrovra, tájékoztatva őt, hogy az ukránok elutasították a tűzszünetet (erről Szijjártó nem tárgyalt személyesen az ukrán kollégájával), amire Lavrov annyit jegyzett meg: az ukránok nem először utasítanak el humanitárius kezdeményezést.
Abban maradtak, hogy továbbra is szoros, a bizalmon alapuló párbeszédet folytatnak az ukrán válságról. Ebbe egyébként – mint a héten kiderült – nem fért bele, hogy a Munkácsot ért orosz rakétatámadás miatt Szijjártó felhívja bármikor elérhető barátját, és számon kérje a magyarok által is lakott város elleni akciót.
Nem (csak) Szijjártóról szól
Orbán Viktor 2023 decemberében a Külügyi Intézetben tartott beszédében egyértelművé tette: a magyar „külpolitikai stratégia irányvonalait a miniszterelnök és stábja alakította ki, és a külügyminisztérium hajtotta végre”.
Ezt a cikket a nemrég megjelent Végtelen háború magazinunkból publikáltuk, amiben összesen 13 új írás olvasható 13 ukrán, orosz, lengyel és magyar szerzőtől. Kapható a Shopban.