A dán külügyminisztérium beidézte az amerikai nagykövetség ügyvivőjét, mivel sajtóértesülések szerint Donald Trump elnök kormánya titkos befolyásolási műveleteket hajt végre Grönlandon – írja a Financial Times. Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter szerdán arról beszélt, hogy „külföldi szereplők” próbálják befolyásolni Grönland jövőjét, és hogy minden ilyen erőfeszítés „elfogadhatatlan”.
Nem ez az első alkalom, hogy a dán külügy kénytelen amerikai diplomatákat bekéretni Grönland miatt. Májusban a Wall Street Journal arról írt, hogy az amerikai hírszerzést arra utasították, keressenek olyan grönlandiakat és dánokat, akik segíthetnek kivitelezni Trump tervét a sziget átvételében.
A dán közszolgálati média a héten arról írt, hogy a dán hatóságok legalább három olyan amerikai állampolgárról tudnak, akik a Trump-kormánynak gyűjtenek információt és próbálnak befolyást szerezni Grönlandon. Rasmussen külügyminiszter azt mondta, nem lepte meg a hír.
Miért kell Trumpnak?
Donald Trump a megválasztása után számos hangzatos bejelentést tett, és botrányos fenyegetőzéseitől volt hangos a világsajtó: a Panama-csatornán túl az amerikai elnök bejelentette az igényét Grönlandra is, és nemcsak a gazdasági, hanem a katonai nyomásgyakorlástól sem zárkózott el.
Áprilisban arról szóltak a hírek, hogy Trump tanácsadói reklám- és közösségi médiakampányokat sürgetnek a sziget közvéleményének befolyásolására. A szigeten eközben több tiltakozást is tartottak az amerikai befolyásolási kísérletek ellen.
Bár a szigetország Dániához tartozik, nagy fokú önállóságot élvez. A legtöbb grönlandi párt régóta függetlenséget akar, a márciusi választások győztesei szintén, bár ők a fokozatos átmenet hívei. Mint a választások előtti összefoglalónkban írtuk, Grönland önmagában életképtelen, a világpolitikai polarizáció és az Antarktisz olvadásával érkező világhatalmi törekvések miatt azonban fontos szerepet kaphat a jövőben.
Egyelőre a költségvetés bevételeinek több mint fele Koppenhágából érkezik, Dániából finanszírozzák a helyi foglalkoztatás, egészségügy, oktatás, rendőrség, igazságszolgáltatás nagy részét. Legfontosabb iparága a halászat, az export kilencven százalékát a garnélarák, a tőkehal és a laposhal teszi ki.
A terület távolabbi jövője akár fényes is lehet. A Grönland négyötödét beborító, egyre olvadó sarki jégtakaró alatt a kínai utáni második legnagyobb ritkaföldfém-lelőhely található a világon. De az olaj mellett hatalmas tartalékok vannak kritikus ásványi anyagokból is, ötvenből 43-at találni a szigeten. A grönlandi ásványkincsek nélkülözhetetlenek többek között a zöld technológia fejlesztéséhez, a katonai felszerelésekhez, az elektromos autók akkumulátorához.