A magyar kormányból Menczer Tamástól Szijjártó Péteren át a miniszterelnökig többen is azzal fenyegetőznek újabban, hogy a Barátság olajvezeték oroszországi szakasza elleni ukrán támadások miatt leállíthatják az Ukrajnába menő magyar energiaexportot – Orbán véletlen balesetek lehetőségét emlegetve odáig ment, hogy –”egy nap alatt elintézhetnénk Ukrajna összeomlását„.
Mint azonban a G7 elemzésében részletesen is kifejti: ezek a nyilatkozatok üres fenyegetésnek tűnnek, amiknek legfeljebb belpolitikai hasznuk van. Az ukrán energiaellátást a magyar kormány akkor sem tudná jelentősen befolyásolni, ha akarná.
Mint a lap írja, a Szijjártó által leginkább emlegetett magyar áramexport messze nem olyan jelentős volumenű, mint aminek a külügyminiszter beállítja: bár az ukrán importon belül valóban magas a Magyarországról beszerzett áram aránya, mivel elektromos áramból Ukrajna 95 százalékban önellátó, ezt azt jelenti, hogy az áramigényük egy-két százalékát fedezik csak Magyarországról, ezt pedig elég könnyen tudnák pótolni, ha kiesne. Valójában azonban a magyar államnak nincs is hatása a piaci alapú és európai szabályozás alá tartozó áramkereskedelemre – de ha rá is venné valahogy a vállalatokat az ukrán export felfüggesztésére, az áram, mondjuk Szlovákián keresztül, akkor is utat találna Ukrajna felé.
Magyarország egyébként már több elektromos áramot vesz Ukrajnától, mint fordítva. A G7 szerint ezért
„összességében az ukránok nincsenek rászorulva a magyar áramexportra, sőt a kapcsolat jelenleg fontosabb nekünk, mint nekik”.
A lap elemzése szerint az áramhoz képest fontosabb a magyar gázexport Ukrajnába. Bár földgázból Ukrajna lényegében önellátó lenne, az oroszok az utóbbi hónapokban szisztematikusan támadják a gázinfrastruktúrát is, az ukrán gáztározók töltöttsége pedig kifejezetten rosszul áll. Emiatt a a földgázszállítások megszakadása, mint írják, elvileg akár nagyobb problémát is okozhatna Ukrajnának, de a hiányzó mennyiséget inkább azeri gázzal és Lengyelország felől amerikai LNG-vel pótolnák, nem pedig magyarországi beszerzéssel. A magyar félnek nincs is eszköze arra, hogy érdemben korlátozza a gázexportot vagy lezárja az útvonalakat; ha például komolyan elgondolkodnának egy balesetre vagy súlyosabb meghibásodást jelentő vis maiorra való hivatkozással, ez a magyar ellátásbiztonság szempontjából is életveszélyes láncreakciót indíthatna el, mondjuk a Török Áramlat kiesésével.