A schengeni rendszer félkész állapotát mutatja, hogy egy tagállam az egész Európai Unióból képes kitiltani egy szövetséges ország elismert katonáját az agresszor elleni támadás miatt
– kommentálta a 24.hu-nak Lattmann Tamás nemzetközi jogász Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggeli bejelentését, miszerint kitiltja Magyarországról – és egyben a schengeni övezet területéről – azt az ukrán katonai parancsnokot, aki a Barátság-kőolajvezetéket támadta Oroszországban.
Bár Szijjártó nem nevezte meg az illetőt, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója elismerte, hogy Robert Brovdi (Bródi Róbert), legendás drónparancsnokról van szó, aki kárpátaljai magyarként „Ruszkik haza!” felkiáltással kommentálta a videójában pár nappal ezelőtt a kőolajvezeték elleni támadást.
Ha egy tagállam kitilt valakit, és leadja a nevét a Schengeni Információs Rendszerbe, akkor a kitiltást az összes schengeni ország látni fogja, és függetlenül a kitiltás indokaitól, elvileg alkalmaznia kell is, mert teljesen automatizált a rendszer. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha Brovdi be akar lépni például a lengyel határnál, akkor villogni fog a piros lámpa a lengyel határőrnél, hogy ezt az embert nem lehet beengedni. Ha a határőr felismeri, vagy Brovdi elmondja, hogy kicsoda ő valójában, akkor lehet, hogy megereszt egy telefont a főnökének, aki gyorsan egyeztet az illetékesekkel arról, hogy figyelmen kívül hagyhatják-e a magyar kitiltást. Könnyen lehet, hogy ezután beengednék az országba, amivel elvileg megsértik a schengeni jogot, de inkább hoznak egy politikai döntést, mert annyira utálják a magyar kormány oroszbarát politikáját
– magyarázta Lattmann Tamás, aki szerint mindez bizonytalan helyzetet eredményez.
A kitiltásról szóló döntést jogi úton is meg lehet támadni, ám az elég hosszadalmas, több évig is tartó procedúra lehet.
„Mivel ez egy közigazgatási határozat, ezt közigazgatási perben lehet megtámadni. Ha az sikertelen, akkor előbb az Alkotmánybírósághoz, majd a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz lehet fordulni. De talán célravezetőbb a közigazgatási perrel párhuzamosan előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni a luxemburgi Európai Bíróságnál, hogy uniós jogot sért-e a kitiltási határozat” – vázolta Lattmann Tamás, aki szerint a mostani kitiltás egy politikai látszatintézkedés.
„A kitiltott személy katonaként azt tette, ami az állama szerint a kötelessége volt, és ezt az államot egyébként a szövetségesi rendszerünk támogatja. Ha ezért ő ellenség, az nem egy jó irány. Ennek ráadásul semmi gyakorlati haszna nincs, viszont nemzetközi feszültséget és vitákat generál” – tette hozzá a nemzetközi jogász.
A Barátság-kőolajvezeték ellen intézett támadások komoly feszültséget generáltak a magyar kormány és Ukrajna között, ugyanis az olcsó orosz kőolaj ezen keresztül érkezik Magyarországra, amiből a Mol extraprofitra tesz szert, ezt megadóztatva pedig az állam jelentős adóbevételhez jut.
The post Kitilthat-e Szijjártó az egész EU-ból egy ukrán parancsnokot? first appeared on 24.hu.
24.hu