A Duna budapesti szakaszának rendezése, illetve a rakpartok megszületése előtt a még különálló Pest, Buda és Óbuda gyakran küzdött meg az árvizek jelentette pusztítással, az 1838 márciusában történtekre azonban senki sem volt felkészülve. A jeges ár a pesti oldal házainak háromnegyedét megsemmisítette vagy súlyosan meggyengítette, így a reformkor derekára szépen kialakuló belváros átalakulásának üteme a következő években felgyorsult.
A korábban sosem látott pusztításra a mai főváros legkülönbözőbb pontjain állnak különböző fajta emléktáblák, amelyek sokszor meglepően más arcukat mutatják a járókelők felé.
Ezek az apró, sokszor nehezen észrevehető jelzések az elmúlt évtizedekben sorra tűntek el a városképből: 1977-ben még negyvenegyet számolhattunk volna össze belőlük, ez a szám néhány éve, a Bem József téri egykori Radetzky-laktanya részleges bontásának elindulása után már csak harminchárom volt. Épp ezért is nagy dolog, hogy nemrégiben nem eltűnt, hanem előkerült egy rég nem látott példa, amelyet a nagyszerű Dunai Szigetek mutatott be.
A Szávoszt-Vass Dániel által írt hiánypótló oldal – amely mostanáig ötven még álló vagy épp eltűnt darabot gyűjtött össze – augusztus 26-án számolt be az örömhírről, ami annak volt köszönhető, hogy a tábla kizárólag a Központi Papnevelő Szeminárium udvarán át érhető el, és egy kispályás futballpálya kapuja mögött rejtőzik:
A Síkhegyi Ferenc által felfedezett kőlapról másnap további részletek is kiderültek: a szerző második posztjában már arról írt, hogy a meglepetés nem szimplán csak a focipálya mögött rejtőzött, de egy műanyag komposztáló háta mögött, félig a borostyánban húzódott:
Szávoszt-Vass valószínűsíti, hogy a táblát hordó fal egy lebontott ipari épület hátsó fala lehetett, ebben pedig jó eséllyel igaza is van, bár annak pontos céljára egyelőre nem derült fény.
The post A pesti belváros szívében került elő az 1838-as nagy árvíz egy elfeledett emléktáblája first appeared on 24.hu.
24.hu