Egy új tanulmány alapján a földtörténet geológiai átmeneteit jelölő események rejtett mintát követnek – írja a ScienceAlert. Andrej Spiridonov, a Vilniusi Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a földtani időskálák a tankönyvekben rendezett idővonalaknak tűnnek, de határaik valójában kaotikusak, megismerésük pedig kulcsfontosságú a bolygó változásának megértésében.
A Föld megszületése óta rengeteg drámai eseményt élt át, ezek pedig sokszor egy korábbi geológiai fejezetet zártak le, megnyitva egy újat. Ezek a fejezetek a nagyobbtól a kisebb egység felé haladva eonokat, időket (érákat), időszakokat, korokat, korszakokat alkotnak. A 66 millió évvel ezelőtt becsapódott, a nem madár dinoszauruszokat kipusztító aszteroida például olyan mértékű zavart okozott,
Az átmenetért felelős folyamatok bonyolultak, és változó időtartamú relatív stabilitást eredményeznek, amelyet aztán különböző típusú és nagyságú, látszólag előre nem jelezhető katasztrófák szakítanak meg. Egyes jelek viszont azt sugallják, hogy a rendszer messze nem olyan szeszélyes, mint amilyennek tűnik.
A szakértők a jelenlegi eonra, a fanerozoikumra fókuszáltak, amely nagyjából 540 millió évvel ezelőtt kezdődött, és a már említett mezozoikum és kainozoikum mellett a paleozoikum időt foglalja magába. Ezt az érát a proterozoikum, az archaikum és a hadaikum előzte meg.
Nem kaotikus a rendszer
Spiridonov és kollégái a Nemzetközi Rétegtani Bizottság által megállapított időfelosztást használták, de a tengeri állatok stratigráfiai elterjedési területei és ősi taxonok, például konodontok, ammoniteszek, graptoliták és meszes nanoplankton alapján is elemezték a határokat. Megállapították, hogy az időegységek közötti átmenetek következetesen érdekes csoportokat alkotnak, amelyeket hosszú, viszonylag nyugodt időszakok választanak el egymástól.
Ez az egyenetlen eloszlás egy multifraktális rendszert sugall, vagyis egy olyan rendszert, amelynek komplex dinamikáját egy folyamatos exponenciális spektrum határozza meg.
A Föld történelmének kulcsfontosságú eseményei, a tömeges kihalásoktól az evolúciós robbanásokig nem teljesen egyenletesen oszlanak el
– mondta Spiridonov. Mint hozzátette, a rendszer multifraktális logikát követ.
A kutatók arra jutottak, hogy bolygónk természetes változékonyságának teljes skálája legalább 500 millió év alatt tárulhat fel. Spiridonov szerint ez azt jelenti, hogy minimum félmilliárd, ideális esetben egymilliárd évre visszamenőleg van szükség geológiai adatokra.
A kutatók úgy vélik, hogy a rövidebb időskálák vizsgálata nem feltétlenül adja vissza a Földhöz köthető szélsőséges jelenségeket. Az emberiség geológiai értelemben nagyon nyugodt időszakban él, a rendszer alaposabb megismeréséhez a nagyszabású mintákat kellene elemezni.
Az időegységek eloszlásának és határainak jellemzéséhez új modellt fejlesztettek ki, ez a komplex multifraktális Poisson-folyamat. A szakértők abban bíznak, hogy matematikai megközelítésük hozzájárulhat a földtörténet részletesebb megismeréséhez, illetve betekintést nyújthat a jövőbe.
The post Rejtett matematikát találtak a földtörténetben first appeared on 24.hu.
24.hu