Kezd kibontakozni az a világ, amelyet az Egyesült Államok új vezetése alkotott. Az elmúlt napokban több látványos reakció is követte azt, hogy Amerika szinte a teljes világot vámtarifákkal fenyegette, miután Donald Trump kormánya úgy vélte, hogy a kereskedelmi exporttöbleten keresztül ezek az országok kihasználják az Egyesült Államokat.
Pekingben, a győzelem napi ünnepségen együtt pózolt a kínai elnök, Vlagyimir Putyin és India miniszterelnöke, jelezve, hogy új, pragmatikus front állhat össze az ázsiai országokból. Alig egy nappal később az Európai Unió is történelmi megegyezést jelentett be.
Sikerült ugyanis megállapodni a Mercosur országaival és Mexikóval a közös kereskedelmi keretrendszerben. Uniós megállapodásoknál sokszor mondják, hogy történelmi jelentőségűek, de ezúttal tényleg erről van szó. A Mercosur egy Argentínát, Brazíliát, Paraguay-t és Uruguay-t tömörítő szabadkereskedelmi övezet, amellyel az EU több mint húsz éve szeretne megegyezni a szabadabb kereskedelemben.
Eddig leginkább azért nem sikerült, mert Franciaország ellenezte azt. A francia kormányok mindig protekcionisták voltak a saját iparukkal, és a dél-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás rengeteg olcsó húsipari és mezőgazdasági termék előtt nyitná meg az uniós piacokat, azzal fenyegetve, hogy a drágábban termelő franciák visszaszorulnának a saját piacaikon. Hasonló okból tartott ellen Lengyelország és Olaszország is, utóbbi a nagyra tartott hagyományos olasz termékek olcsó másolataitól félve.
A problémán kicsit enyhíthetett a Mexikóval kötött megegyezés, ez az ország ugyanis nettó élelmiszerimportőr, többet hoznak be külföldről, mint amennyit fogyasztanak. Európa pedig jelentős élelmiszeripari exportőre a világnak. A franciák mostani ellenállásának másik oka a francia kormány gyengesége. Ursula von der Leyen már a második ciklusa legelején kihasználta, hogy Emmanuel Macron elszámolta magát az időközi választással és elvesztette a stabil többségét a nemzetgyűlésben. Ekkor a bizottság elnöke Dél-Amerikába utazott, hogy segítsen letárgyalni a megegyezést.
A mostani keretrendszert egyelőre csak a bizottságban fogadták el, de szintén olyan időpontban, amikor Franciaország nem tudott ellenkezni. A francia elnöknek a napokban komolyabb problémái is vannak, hiszen egy éven belül a harmadik kormánya bukhat meg. Nem is tudott maga mellé stabil partnereket találni, hogy elkaszálják a megállapodást.
Nicolas TUCAT / AFP Maroš Šefčovič Európai kereskedelmi biztos a Mercosur kereskedelmi megállapodásról tartott sajtótájékoztatón Brüsszelben, 2025. szeptember 3-án.
A franciák megbékítésére a bizottság egy belső kárpótlási mechanizmust javasolt, amiről korábban több uniós szóvivő is beszélt a 24.hu-nak. Ez a kárpótlási mechanizmus nem lenne része a két megállapodásnak, de az EU kötelezőnek érezné magára nézve.
A Mercosurral és Mexikóval kötött megállapodásokat még jóvá kell hagynia a tanácsnak és a parlamentnek is. Azért, hogy könnyebben átmenjen a tanácson, kettébontották a megállapodásokat. A gazdasági rész elfogadásához ugyanis elég a minősített többség, de a politikai rész megszavazásához már minden tagállam kelleni fog. Így viszont nem lehet majd az egész megállapodást foglyul ejteni.
A parlamentben is komoly harc lehet az ügyből, és most nem a pártcsaládok szintjén. A megállapodásra szinte minden delegáció a saját országának érdeke szerint fog szavazni. A lengyel centrista képviselők már korábban nyílt levélben tiltakoztak, hogy a bizottság titokban tárgyalta le a megállapodást. A lengyel kormány egyenesen úgy csúfolta a megállapodást, hogy azzal
Autókat cserélnek tehenekre.
Az EU-ban ugyanis elsősorban az autóipari export járna jól vele. Bizonyos autók vámterhe a mostani 35 százalékról nullára csökkenhet, miközben az Egyesült Államokba nulla közeléről 15 százalékra nőtt.
A megállapodás elfogadásával egy 700 milliós lélekszámú kereskedelmi blokk jönne létre, amivel az EU a nemrég az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodás miatti exportveszteségének harmadát tudná pótolni. Összesen négymilliárd eurónyi vámot spórolnának meg az európai cégek évente. A Mercosur-országokba tartó uniós export a mostani megállapodás után 39 százalékkal emelkedhet, évi 50 milliárd euróra. Az Európai Bizottság szerint ezzel 440 ezer új munkahely jöhet létre Európában.
A megállapodás az EU-ból érkező termékek 91 százalékát tenné vámmentessé, míg az EU-ba érkező termékek 92 százaléka tíz év alatt folyamatosan lenne vámmentes. Több terméktípusnál egy kvóta kimerítéséig csökkentené bizonyos termékek esetén a fizetendő vámot, ami a kvótán túlhaladva visszaállna az eredetire. Ez a kvóta viszont a húsiparban magasabb lenne, mint korábban volt.
Az olaszokat úgy sikerült kibékíteni, hogy ezekre az országokra is kiterjesztenék az EU földrajzi névvédelmi szabályozását, ami után a dél-amerikai termelők nem hívhatnák például fetának a krémsajtjaikat.
A megegyezést alapvetően a franciák, az olaszok és a lengyelek is elfogadják, de a támogatáshoz látni szeretnék a belső kárpótlási rendszer részleteit is. A németek és a spanyolok szeretnék leginkább azt, hogy ez a vámmegállapodás átmenjen, amit az iparukon kívül azzal magyaráznak, hogy a dél-amerikai piac megszerzése nagyban segítene elkerülni, hogy Kínára kelljen támaszkodnia a kontinensnek mondjuk a ritkaföldfémek esetében, tehát komoly geopolitikai függetlenséget jelentene egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok és Kína egyre jobban egymásnak feszül.
The post Kibontakozik a Trump utáni világ: gigantikus vámmegállapodást jelentett be az EU Dél-Amerikával first appeared on 24.hu.
24.hu