A 82. Velencei Filmfesztiválon ugyan Hollywood nagy súllyal képviselteti magát, de attól még nem minden a csillogásról és a vörös szőnyegről szól. Idén a kapitalizmusellenes üzenettel bíró filmek nagy népszerűségnek örvendenek – van is belőlük pár –, és természetesen nem maradhat ki mindaz, ami jelenleg is folyik a gázai övezetben.
A fesztivál sajtótájékoztatóin a téma rendre szóba kerül, a fesztiváligazgatótól kezdve nagy rendezőkön át a sztárokig többen is véleményt nyilvánítottak, vagy épp valamilyen trükkel megpróbálták elkerülni a válaszadást. Ezen felül zajlott egy népes tüntetés is a Lidón a témában, de ami talán a legfontosabb: a versenyprogramba bekerült a Hind Rajab hangja című nagyjátékfilm, ami fájdalmasan közel hozza hozzánk mindezt, ami a gázai övezetben zajlik.
Jelenet a filmből (Fotó: Velencei Filmfesztivál)
Könnyfacsaró aktualitás
Nem mindennapi dolog, hogy szupersztárok és nagy rendezők állnak egy arab nyelven forgott, láthatóan ultraaalacsony költségvetésű, gyakorlatilag egyetlen irodában játszódó film mellé, de a Hind Hajab hangjával ez történt: a film mellett olyan hollywoodi nagyságok sorakoztak fel producerként és executive producerként, mint Brad Pitt, Joaquin Phoenix, Rooney Mara, Jonathan Glazer és Alfonso Cuarón.
A tunéziai rendező, Kaouther Ben Hania – vele az eggyel korábbi filmje kapcsán beszélgettünk – új mozija könnyen abban a helyzetben találhatja magát, hogy megnyeri az idei Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját, már csak az aktualitása és a hatásossága révén is. Csak annyit mondok, hogy
amikor a film végén a moziteremben felkapcsolták a villanyt, alig lehetett olyan embert látni a közönség soraiban, aki ne könnyes szemmel, érzelmileg megsemmisülve ült volna a székében.
Dokumentumfilm?
A film egy segélyhívó központban, pontosabban a Vörös Félhold palesztin szervezet segélyhívó központjában játszódik, ahol a munkatársak dolga, hogy segítsenek kihozni az izraeli hadsereg által elfoglalt gázai területen rekedt palesztin honfitársaikat, akik bajba kerültek. A film elején rögtön feliratban közlik velünk a legfontosabb információt: a filmben hallott telefonfelvételek valódiak, egy valódi, órákon át zajló segélyhívást hallhatunk egy hatéves kislánnyal, akinek a családját szitává lőtte egy izraeli tank, ő pedig ott rekedt a hátsó ülésen a hat holttest között és nem tudott hová menekülni. Az itt még nem derül ki, csak egy későbbi feliratból értesülünk róla:
a családi autót, amiben nagyrészt gyerekek utaztak, összesen több mint 350 golyó találta el.
A Hind Rajab hangja tehát fikciós mozi és dokumentumfilm sajátos keveréke. Színészek játsszák el a segélyhívó központban dolgozókat, de amikor a kislány van vonalban, akkor az eredeti hangfelvételeket– sokszor kimondottan nehezen hallható – játsszák be nekünk, mi is pontosan azt halljuk, amit tavaly január végén a központ dolgozói, akik megpróbáltak minden követ megmozgatni, hogy kihozzanak egy halálra rémült és holttestek közé ragadt hatéves kislányt egy háborús zóna kellős közepéről.
(Fotó: Velencei Filmfesztivál)
Egy reménytelen helyzet
A Vörös Félhold irodáját gyakorlatilag egyszer sem hagyjuk el, látványban végig az iroda falai között maradunk, és ugyan akadnak a filmnek főszereplői, itt nem az a cél, hogy a rendező karaktereket építsen. Mindegyikükről csak éppen annyit tudunk meg, hogy az adott helyzetben hogyan viselkedtek és mit tettek, de ebben a sűrű, intenzív, alig kilencven perces filmben ennyi is bőven elég. Kaouther Ben Hania rendezőt inkább az érdekli, hogyan próbáltak minden tőlük telhetőt megtenni bő ötven kilométerre a kislánytól, hogy adjanak neki egy esélyt a megmenekülésre.
Árulkodók a köztük zajló konfliktusok is. Távolságban alig nyolc percnyire Hind Rajab szétlőtt kocsijától állt egy mentőautójuk, de ha megkockáztatják, hogy az izraeli hadsereg jóváhagyása nélkül küldik be oda, nagy eséllyel őket is szétlövik. Így is rengeteg mentős munkatársat veszítettek már, nem lehet cél, hogy egy felelőtlen döntéssel újabb halottak legyenek. Ugyanakkor a vonal végén egy ártatlan kislány könyörög – a telefonon hallhatjuk a pillanatot, amikor a családjával végeznek a golyók –, hogy segítsen neki valaki, és jöjjenek végre érte. Teljesen érthető, ha egy ilyen helyzetben nem mindenki képes racionálisan, a valós veszélyeket figyelembe véve gondolkodni.
Nézőként mi is kiborulunk, amikor halljuk, hogy Hind Rajab az őt körülvevő halott családtagjairól eleinte még azt gondolja, hogy csak elaludtak, idővel azonban már azt mondja a segélyvonal túlsó végén ülőknek, hogy „Mind meghaltak, halott testek vesznek körül”.
Döbbenetes végighallgatni, ahogy egy hatéves gyerek ráébred a halál súlyára és véglegességére, miközben azt is felfogja, hogy az ő élete is komoly veszélyben van.
Ha ez ránk ilyen érzelmi súlyt helyez, elképzelni is nehéz, mit érezhettek a segélyvonal végén ülők, akik órákon át dolgoztak azért, hogy Hind Rajab megmenekülhessen.
(Fotó: Velencei Filmfesztivál)
Érzelmi sokk
A Hind Rajab hangja távolról sem tökéletes mozi. A rendező a kelleténél talán többször mutatja a könnyeikkel küzdő szereplőket – ahogy a filmiparban mondani szokás: az kell, hogy a néző sírjon, és ne a színész –, és vizuálisan sem sikerül igazán izgalmassá tenni ezt a minimalista környezetet, pedig a dolog nem lehetetlen, A bűnös című skandináv film pár éve már megcsinált valami hasonlót. De teljesen felesleges a film apró hibáin rágódni: a hangfelvétel valódisága akkora drámai erővel bír, ami már önmagában felér egy olyan érzelmi megrázkódtatással, amire csak nagyon kevés film képes.
A Hind Rajab hangjának célja, hogy közelebb hozza a nézőkhöz mindazt, hogy milyen szörnyűségek zajlanak és zajlottak a gázai övezetben. Márpedig ezt a célját tökéletesen teljesíti. Megrázó mozi, amit nehéz magunk mögött hagyni.
A Hind Rajab hangját a 82. Velencei Filmfesztivál versenyprogramjában láttuk. A film magyarországi bemutatójáról egyelőre nincs információnk.
The post Agyonlőtt családtagjai között ragadt a hatéves kislány: végighallgatod, ahogy órákig küzdenek a kimentéséért first appeared on nlc.
nlc