Az elmúlt egy évben még bizonytalanabbá vált a világgazdasági környezet, ma pedig már a kiszámíthatatlanság az, amire a gazdasági vezetők és szakemberek készülnek. Ezzel kezdte előadását Varga Mihály, az MNB elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság kétnapos közgazdász-vándorgyűlésén Veszprémben. A jegybankelnök szerint a dezinflációs folyamat megakadt, a 2020-as évek lassuló gazdasági növekedést hoztak. Európa ebben a folyamatban nagy vesztesnek számít. Kína várhatóan 4, az USA 1,8 százalékos növekedést hozhat össze idén, az Európai Unió ehhez képest csak 1 százalék alatti mértékben bővülhet.
A magyar gazdaságra rátérve Varga elmondta, az EU-n belül kelet-közép-európai problémának tűnik a magas infláció, a nyugati országok fogyasztóiár-indexe alacsonyabb. Az MNB-elnök szerint ez a legkárosabb tényező, hiszen alacsonyabb gazdasági növekedést okoz, amellett, hogy a hatását mindenki érezheti a bőrén is. Ráadásul Varga szerint az inflációs várakozások olyan magas szinten vannak, mint 2022 elején, amikor 8 százalék volt az adat. Mostanában már 20 százalék körüli az inflációs várakozás. Varga szerint az árstabilitás érdekében fontos lenne ezt csökkenteni.
„Nézzünk szembe a tényekkel! Az elmúlt tizenkét negyedévből hét esetben csökkent a GDP, hasonló a rendszerváltás utáni időszakban a 2007–2008-as válság idején volt”, szögezte le a jegybankelnök.
Az idei gyenge második negyedéves adat is azt sugallja, hogy hasonló helyzettel kell szembenézni. Ha az elmúlt 5 év gazdasági növekedését nézzük, a magyar teljesítmény az uniós átlag és a V3 országok átlaga alatt van. Varga Mihály a GDP-ből három fő komponenst emelt ki: az exportot, a beruházásokat és a fogyasztást. Az export tekintetében nagyjából rendben van a teljesítmény, az uniós és a V3-átlag szintjén mozog, jól látszik, hogy a magyar gazdaságot a fogyasztás tudja még húzni, ebből a szempontból átlag feletti a magyar teljesítmény. A harmadik tényező, a beruházások terén pocsékul áll Magyarország, itt jelentős az elmaradás. Ennek hátterében a magas infláció és a gyenge kereslet áll.
Varga Mihálynak a munkaerő-piacról felemás a véleménye. A munkanélküliségi rátát kifejezetten jó hírnek nevezte, hiszen az az EU-átlag alatti szinten van. A gyenge konjunktúra azonban veszélyeztetheti a munkaerőpiacot is, ha nincs kereslet, akkor a cégek elkezdenek ehhez alkalmazkodni, figyelmeztetett Varga. Vagy a létszámot illetően tudnak alkalmazkodni elbocsátásokkal, vagy a béremelések visszafogásával. A gyenge gazdasági növekedés hatása már a foglalkoztatottak számában is megmutatkozik, mondta az MNB elnöke.
Pozitív eredménynek nevezte a folyó fizetési mérleg többletét, ami a legmagasabb a régióban, valamint a költségvetés elsődleges egyenlegének 4,9 százalékpontos javulását, amivel hazánk a hatodik legjobb helyen áll az uniós államok sorában.
Varga kitért az Otthon Start programra is, ami szerinte élénkülő lakossági hitelezést és lakáspiacot eredményezhet. A program azonban szerinte csak akkor járhat ilyen hatással, ha magával hozza a kínálat bővülését is. Vagyis megfelelő számban és áron épülnek majd új lakások. Ellenkező esetben sem a lakáspiaci élénkülés, sem a lakossági hitelezés élénkülése nem jöhet össze.