Donald Trump energiaügyi vezetője szerint, ha Washingtontól szigorúbb szankciókat szeretnének Moszkvával szemben, az európai országoknak fel kellene hagyniuk az orosz olaj és gáz vásárlásával, mivel ez a kereskedelem Vlagyimir Putyin „hadigépezetét” finanszírozza.
Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere a Financial Timesnak nyilatkozva azt mondta, az európai országoknak inkább amerikai cseppfolyósított földgázt, benzint és más fosszilis energiahordozókat kellene vásárolniuk az EU–USA kereskedelmi megállapodás értelmében, ami előírja, hogy az EU-tagállamok 2028 végéig 750 milliárd dollár értékben vásároljanak amerikai energiát.
„Ha az európaiak meghúznák a vonalat, és azt mondanák: »Nem fogunk több orosz gázt venni, nem fogunk orosz olajat venni«, annak lenne-e ennek pozitív hatása az USA-ra, hogy agresszívebben lépjen fel a szankciókkal? Abszolút!” – mondta Wright, aki csütörtökön Dan Jørgensen uniós energiaügyi biztossal találkozik, hogy megvitassák az EU terveit az orosz energiától való függőség csökkentésére, illetve, hogy hogyan kíván az EU évi 250 milliárd dollár értékben amerikai energiahordozókat vásárolni. Emellett találkozik az Európai Parlament képviselőivel is, akik közül sokan az EU–USA kereskedelmi megállapodás módosítását sürgetik, mondván, hogy az túlságosan az Egyesült Államoknak kedvez.
Wright a Financial Timesnak azt mondta: „Úgy gondoljuk, hogy ez gazdaságilag is jó Európának. Olyan energiaszállítókra van szükségük, akik a szövetségeseik, nem az ellenségeik… a másik ok pedig, ami a Trump-adminisztráció és – úgy hiszem – az EU egyik nagy célja, hogy véget vessünk az orosz–ukrán háborúnak. Oroszország az olaj- és gázexportból finanszírozza a hadigépezetét, és ha Európa leáll ezek vásárlásával, az csökkenti a bevételeiket.”
Brüsszel arra ösztönzi Washingtont, hogy vezessen be szigorúbb gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben, ezzel is növelve a Putyinra nehezedő nyomást az ukrajnai béketárgyalások előmozdítása érdekében, és bár egyre nő a frusztráció, hogy Moszkva nem akar tűzszünetet, Trump nem vezetett be újabb szankciókat. Scott Bessent pénzügyminiszter vasárnap az ABC-nek azt mondta, az USA „kész fokozni a nyomást Oroszországra”, feltéve, hogy Európa is ugyanezt teszi.
Az Ember nevű agytröszt szerint 2024-ben az orosz gáz az EU fosszilis tüzelőanyag-behozatalának 14 százalékát tette ki, ami jelentős csökkenés az ukrajnai invázió 2022-es kezdetekor mért kb. kétharmadról, ugyanakkor 18 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest, főként az orosz LNG-szállítmányok (cseppfolyósított földgáz) növekedése miatt. Brüsszel jogszabálytervezetet készít elő, ami szerint 2028-ra teljesen kivezetnék az orosz olajat és gázt, de a tervet ellenzi Magyarország és Szlovákia, amik továbbra is vásárolják az Oroszországból származó olcsóbb vezetékes gázt.
A múlt héten a magyar és szlovák olajvásárlások tarthatatlanságáról győzködték Trumpot az európai vezetők, a Fehér Ház sajtóirodája is megerősítette, hogy az amerikai elnök a csúcstalálkozón azt mondta, Európának le kell válnia az orosz olajról, Szijjártó Péter külügyminiszter reggel a Harcosok órájában azt mondta, „a sajtóban terjedő hírekkel ellentétben” nem üzent Trump Magyarországnak az orosz kőolajvásárlások beszüntetésének ügyében. Az elmúlt években Magyarország nem csökkentette, hanem kifejezetten növelte a függőségét az orosz nyersolajtól, miközben Szlovákia továbbra is szinte teljes egészében orosz kőolajra támaszkodik.
Közebn rekordszintre nőtt az LNG amerikai exportja augusztusban. A Reuters szerint augusztusban 9,33 millió tonna LNG hagyta el az USA-t, ami kb. 12 milliárd m3 földgázt jelent. A G7 arról ír, hogy könnyen előfordulhat, hogy a III. negyedévben már az USA lesz Európa legnagyobb földgázbeszállítója.