Néhány hónappal ezelőtt az állami cégek több százmilliárdosra rúgó osztalékfizetése még képes volt szépíteni az összeomlás határán billegő költségvetésen. Arra pont elég volt, hogy „számottevő”, 129,5 milliárdos májusi és 27,4 milliárdos szintén „számottevő” júniusi többletről számoljon be örömittasan a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium. Ezek az idők azonban már elmúltak: rendkívüli módon augusztusban ugyanis szemmel is egész jól látható összeget utal Magyarországnak Brüsszel, 311,3 milliárd forintot, ezt azonban feneketlen útként nyelte el az államkassza. A nyolcadik hónapban ugyanis 239,1 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés, aminél nagyobb deficitet április óta nem lehetett látni.
Az uniós pénzek most két címszó alatt érkeztek: egyrészt a pedagógusbér-emelés kapcsán jött 587 millió eurónyi forrás, illetve a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedések második negyedévi kiadásainak uniós részét is átutalták, mintegy 131 millió eurót.
Az augusztusi hiánnyal együtt az első nyolc hónap egészét nézve 3025,5 milliárd forintos hiány jött már össze. Az NGM azonban láthatóan nem aggódik emiatt, sőt, egyenesen azzal kommunikálják az adatot, hogy miközben „a Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre”, az ország pénzügyei „rendezettek”. Az adócsökkentési programot azért még viszonylag korai párhuzamba állítani a költségvetési folyamatokkal, hiszen a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége még egyáltalán nem terheli a költségvetést. Ez ugyanis több lépcsőben kerül bevezetésre, először a háromgyermekeseknél lép életbe az intézkedés, de az is majd csak idén október elsejétől.
Hogy mennyire is rendezettek a pénzügyek, azt jól mutatja az alábbi ábra. Ez a 3025,5 milliárd forintos deficit ugyanis a második legnagyobb az elmúlt időszakban.
Ez a tény azonban nem okozott zavart az NGM kommunikációjában, hiszen a rekordközeli deficit helyett inkább azt domborították ki – és azzal igazolták a rendezettséget –, hogy időarányosan nagyon jól állunk, hiszen az éves hiánycél 66,6 százaléka helyett augusztus végén 63,4 százalékánál tart a teljesülés.
Csak eközben arról viszont nem szól a fáma, hogy áprilisban rájöttek, meg kell emelniük az idei hiánycélt, 4122 milliárdról 4774 milliárdra. Az eredeti célhoz képest az augusztus végi állapot 73,3 százalékos teljesülés lenne.
Az NGM tájékoztatása szerint a központi költségvetés 3012,7 milliárdos hiánnyal zárt, az elkülönített állami pénzalapok 109,8 milliárdos többletet, a tb-alapok pedig 122,6 milliárdos mínuszt.
A részletes jelentést majd csak két hét múlva adja ki az NGM, néhány pontot azonban kiemeltek. Például, hogy az adó- és járulékbevételek 8,7 százalékkal magasabban alakultak, ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében közel 10 százalékos növekedésről írnak előző év azonos időszakához képest. Utóbbi azonban nem tűnik nagy nóvumnak, hiszen július végén is a fogyasztáshoz kapcsolt adókból befolyt bevétel 9 százalékkal volt magasabb az előző évinél.
Augusztusban bő 200 milliárdot kellett kamatokra kifizetni, amivel a nyolcadik hónap végére 2928,3 milliárd forintnyi kamatkiadás halmozódott fel. Ez egyébként az éves előirányzat 76 százaléka. Az NGM szerint azt, hogy tavalyhoz képest 514,5 milliárddal kellett többet költeni, a lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete magyarázza.
Végén még néhány adat:
1654,5 milliárdot költöttek el augusztus végéig az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított, ez 172,8 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakánál.Augusztus végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 4954,6 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1969,5 milliárd forint kifizetése történt meg.A tárca szerint figyelembe véve az év első felében a költségvetésen kívül érkezett 535,1 milliárd forint közvetlen agrártámogatások visszatérítéseit is, 2025 első nyolc hónapjában összesen már 971,9 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra, ami meghaladja a GDP 1,1 százalékát.
Az uniós pénzekkel kapcsolatban azt érdemes megjegyezni, hogy a költségvetésbe augusztus végéig befolyt 436,8 milliárd forint az egész évre várt 2235 milliárd forintnak csak a 19,5 százaléka. Miközben például 2020-ban ilyenkorra már megérkezett a költségvetésbe az akkori előirányzat kicsivel több mint fele.