A kárpit már csaknem 1000 éves
A bayeux-i kárpitot feltehetően 1077 körül rendelte meg Hódító Vilmos féltestvére, Odo bayeux-i püspök, hogy ezzel díszítse újonnan épült katedrálisát. A csaknem 70 méter hosszú kárpit Anglia normann hódításának történetét meséli el normann szemszögből, ennélfogva meglehetősen propagandisztikusan. A kutatók szerint úgy tervezték, hogy pontosan illeszkedjen a bayeux-i székesegyház hajójának falaihoz.
Anglia normann meghódítását ábrázolja
Hitvalló Edward királynak nem voltak gyermekei, ami az angol trónöröklést kissé megbonyolította. Sokan igényt tartottak a trónra, köztük II. Sweyn dán király és Harald Hardrada norvég király, ám a normannok Vilmost, Normandia hercegét tartották a jogos örökösnek. A befolyásos angolszász főúrnak, Harold Godwinsonnak, Wessex grófjának ugyanakkor egészen más elképzelései voltak.
Mivel a kárpitot a normannok készítették, az illusztrációk természetesen Harold árulására összpontosítanak, illetve ezzel igazolják Vilmos hadainak invázióját. Harold ugyanis sógora, Hitvalló Eduárd király kegyeit kereste, hogy őt tegye meg örökösévé. Ezután Normandiába utazott, de közben túszul ejtették, és Hódító vilmosnak kellett kimentenie.
Harold hálából hűséget esküdött Vilmosnak, majd visszatért Angliába, és Eduárd király 1066 januárjában bekövetkezett halála után Anglia királlyá koronáztatta magát, megszegve Vilmosnak és a normannoknak tett hűségesküjét. A feldühödött Vilmos ezért sereget gyűjtött, hogy visszaszerezze az őt illető koronát, és megkezdte Anglia invázióját. Harold király a hastingsi csatában vesztette életét, és vele együtt kihalt az angolszász uralkodói ház.
Nem Franciaországban készült
Habár a faliszőnyeg ma a bayeux-i városi múzeumban található (a székesegyházban csak a másolata tekinthető meg), nem valószínű, hogy Franciaországban készítették. A szakértők szerint Angliában, Canterburyben hímezhették, valószínűleg angolszász apácák; a 11. században ugyanis csak nők foglalkoztak hímzéssel.
A bayeux-i falikárpitot kézzel varrták, színes gyapjúfonallal. Nehéz megtippelni, hogy mennyi ideig tartott az elkészítése, hisz fogalmunk sincs, hányan dolgoztak rajta egyszerre, hogy könnyen beszerezhetők-e az anyagok, milyen volt a műhely vagy hogy mennyi napfényre volt szükségük a hímzőknek a feladatuk elvégzéséhez. Csupán annyi biztos, hogy a korabeli standardokhoz képest, sőt mai szemmel nézve is egyedülálló remekmű született.
Először 1476-ban említik
Nem ismert, hogyan és mikor szállították a gobelint Angliából Bayeux-ba. Az első ismert feljegyzés, ami említi, 1476-ból származik, a bayeux-i székesegyház leltárából, így tudjuk, hogy ekkorra már Franciaországban volt. Mivel egy ilyen özönvíz előtti textilhez képest makulátlan állapotban van, a történészek úgy vélik, hogy a kárpitot többnyire egy faládában tárolták, és csak különleges alkalmakkor állították ki.
A bayeux-i falikárpit utolsó jelenete (forrás: Wikimedia Commons)
RENGETEG pénisz van rajta, de nő alig
A kolosszális kárpit 58 jelenetet tartalmaz, ez pedig 626 szereplőt, 202 lovat, 37 hajót, 35 kutyát, mindössze három nőt és – kissé meglepő módon – 93 péniszt mutatnak be. A precízen varrott péniszek közül 88 lovakhoz tartozik (a legnagyobb függelék természetesen Hódító Vilmos lovát ékesíti), a többi viszont emberi hímvessző. Ebből idén volt egy kisebb tudományos vita is, ugyanis a neves bayeux-i kárpitkutató, Christopher Monk bejelentette, hogy azonosított egy 94. péniszt a kárpit szegélyén ábrázolt férfiak egyikén, a tunikája alatt. George Garnett oxfordi történész, aki néhány évvel korábban összeszámolta a 93 péniszt, vitatja Monk állítását, és úgy véli, hogy az új pénisz valójában egy kard hüvelye.
A Halley-üstökösről készült legkorábbi kép is feltűnik rajta
Az üstökösöket régóta rossz előjelnek tartják, így nem meglepő, hogy egy üstökös száll az égen, és egy csoport katona áhítattal mutat rá a hastingsi csata előestéjét ábrázoló panelen. A tudósok megerősítették, hogy a Halley-üstökös valóban elhaladt Anglia felett 1066. október 14-én, pontosan a hastingsi csata napján. Úgy gondolják, hogy a kárpit a Halley-üstökös legrégebbi vizuális ábrázolása.
A Halley-üstökös (forrás: Wikimedia Commons)
A viktoriánus korban cenzúrázták
Elizabeth Wardle, az elismert viktoriánus hímzőnő 1885-ben meglátogatta a bayeux-i kárpitot, és úgy döntött, hogy elkészíti a másolatot, hogy Angliának is legyen saját verziója a remekműről. Ő és a hímzőtársaság társaság többi tagja elhatározták, hogy pontos másolatot készítenek Wardle jegyzetei alapján az eredetiről Bayeux-ban, valamint a londoni Victoria & Albert Múzeumban őrzött fényképek felhasználásával. Harmincöt nő dolgozott a projekten, és egy éven belül befejezték.
A másolat figyelemre méltóan pontos, egy apró részlettől eltekintve. Az eredetiben több férfi meztelenül látható, a másolaton pedig mindegyik férfi alsóneműt visel. De nem a hímzőtársaság tagjai voltak voltak túlzottan szemérmesek: ők csak hűségesen lemásolták a Victoria & Albert Múzeum fotóit, amelyeket férfi személyzet tagjai korábban már cenzúráztak.
Az egyik jelenetben egy még mindig azonosítatlan, rejtélyes nő látható.
Bár a normann invázió története jól ismert, maga a faliszőnyeg tartalmaz néhány rejtélyes elemet, amelyeket máig nem sikerült megfejteni. Az egyik legérdekesebb ezek közül az Aelfgyva nevű (hogy mi a neve, az a feliratból derül ki), titokzatos nő, aki egy sárkányfejekkel díszített ajtóban áll, egy szerzetes pedig megérinti az arcát.
Ez a falikárpit egyetlen jelenete, amelyben egy nő van a cselekmény középpontjában. De hogy pontosan mit ábrázol, arra még nem sikerült rájönni: talán valamilyen szerelmi botrányt.
Rejtélyes nőalak a bayeux-i falikárpiton (forrás: Wikimedia Commons)
A nácik megrongálták
2025 márciusában a németországi Schleswig-Holstein állami levéltár bejelentette, hogy gyűjteményében felfedezte a Bayeux-i kárpit egy kis töredékét. amit a náci Ahnenerbe tisztviselői vágták ki az eredeti műből. Az SS alá tartozó szervezet az árja faj felsőbbrendűségét bemutató műalkotások népszerűsítésével megbízott szervezet volt. A nácikat azért vonzotta a kárpit, mert a normannokat vikingektől származtatták, és a normannok angolszászok feletti győzelme hozzájárult a nácik saját, állítólagos felsőbbrendű északi származásukról alkotott nézeteihez.
1941-ben Karl Schlabow textilszakértő egy Ahnenerbe-csapat tagjaként meglátogatta a kárpitot, és eltávolított egy kis darabot a hátlapról, amelyet visszavitt Németországba. A kárpit bizonyítékként szolgált volna egy olyan projektben, amely a Bayeaux-i kárpitot az északi/árja felsőbbrendűség példájaként állította be, de ez végül soha nem valósult meg. A textildarabot a levéltárba helyezték, és a háború után elfelejtették – amíg a levéltár munkatársai rá nem bukkantak.
A kárpit történetének vége hiányzik
A kárpit története befejezetlen, és nem világos, mi történt a hiányzó utolsó panelekkel. Lehetséges, hogy egyszerűen a történelem viharai nyűtték el őket. A legtöbb történész mindenesetre egyetért abban, hogy a kárpit alighanem Vilmos koronázásával érhetett véget: így 2014-ben hímzőművészek az eredeti stílusában újraalkották Vilmos koronázásának elképzelt jeleneteit, így végre a történet is rendes lezárást kapott.
The post Csaknem száz pénisz és mindössze három darab nő látható a világ leghíresebb falikárpitján first appeared on nlc.
nlc