Lengyelország és a NATO-tagállamok elsőként megszólaló vezetői szándékos orosz provokációként kezelik az éjjeli tömeges orosz drónakciót, amiben legalább 19 orosz drón repült be Belaruszon keresztül a lengyel légtérbe. A lengyel légvédelem több orosz drónt megsemmisített – az Ukrajna elleni háború óta ez az első eset, hogy NATO-terület felett orosz drónokat lőnek le.
Lengyelország hivatalosan is a NATO-hoz fordult, és az esetnek tágabb politikai következményei is lehetnek: felerősödött az Oroszországgal szembeni nyugati egységfront követelése, Ukrajna pedig saját légvédelméhez remél hatékonyabb segítséget. Az is benne van a pakliban, hogy egyes NATO-tagországok kiterjesztik a légvédelmük működését a határmenti ukrán megyékre is.
Ebben a pillanatban még nem lehet tudni, hogy valóban szándékos orosz behatolásról van-e szó, technikai hiba történt, vagy esetleg, mint azt Belarusz állítja, a drónelhárító ukrán elektromos hadviselés térítette el pályájukról az orosz drónokat.
Szerdára virradóra a lengyel hatóságok legalább 19, általuk oroszként azonosított drón behatolását detektálták a lengyel légtérben. A drónokat a Reuters értesülései szerint a Lengyelországba telepített Patriot légvédelmi rendszer észlelte, majd a veszély elhárítására lengyel F-16-os vadászgépek, Mi-17-es és Mi-24-es helikopterek, Black Hawkok szálltak fel, de az akcióban holland F-35-ösök, olasz AWACS felderítő repülőgépek és a NATO által üzemeltetett tankerrepülők is részt vettek. Ez önmagában is jelzi, hogy a NATO mércéjével is kifejezetten komoly incidensről van szó.
Bár orosz légtérsértések Lengyelországban és Romániában 2022 óta már többször is történtek, ez az első alkalom, hogy ilyen mennyiségben indulnak orosz drónok egy NATO-tagállam felé. A drónok egy része ráadásul ezúttal mélyen behatolt lengyel területre, még Lengyelország középső részén is találtak drónmaradványokat.
Térképen a fellelt orosz drónok Lengyelországban:
A határhoz közeli lengyel vajdaságokban a hatóságok azt kérték az emberektől, hogy maradjanak az otthonaikban, és a varsói repülőteret is több órára lezárták. A támadásnak nincsenek sérültjei, de az ukrán és a belarusz határhoz közel egy orosz drón roncsai Wyryki Wola faluban egy lakóházra zuhantak. Itt az épület teteje és egy autó is megrongálódott.
Az incidens azért is példátlan, mert most először lőttek le egy NATO-tagállam területe felett orosz drónokat.
„A lengyel erők és szövetségeseik radarokkal több tucat objektumot követtek nyomon, és a parancsnokság úgy döntött, hogy semlegesíti azokat, amelyek veszélyt jelenthetnek ”
– jelentette be a lengyel hadsereg.
Ők a mostani dróntámadást példátlannak és „agressziós cselekménynek” nevezték, „amely valós veszélyt jelent a polgárok biztonságára”.
„Ez egy szervezett orosz provokáció volt. Ami tegnap este a légterünkben történt Oroszország részéről, az a fegyveres erőik szándékos ellenséges cselekedete volt. Ez a nemzetközi jog égbekiáltó megsértése Oroszország részéről”
– fogalmazott Mieczysław Bieniek tábornok, a lengyel védelmi miniszter tanácsadója a Gazeta Wyborczának. „Hangsúlyozom, hogy ez nem valami apró incidens volt, hanem az első ennyire nagyszabású és ellenséges katonai akció a területünk felett az ukrajnai háború kezdete óta” – mondta a tábornok a legnagyobb lengyel lapnak.
A tömeges légtérsértést Donald Tusk miniszterelnök is „nagyszabású provokációnak” nevezte Oroszország részéről. A lengyel kormányfő reggelre rendkívüli kormányülést hívott össze, és bejelentette, hogy folyamatos kapcsolatban áll a NATO főtitkárával és szövetségeseivel.
„Ez nem a mi háborúnk, ez nem csak az ukránok háborúja, ez egy olyan konfrontáció, amelyet Oroszország az egész szabad világ ellen indított. Mozgósítani fogjuk szövetségeseinket, kezdve Washingtonnal”
„Hangosan ki kell mondanunk újra: Lengyelország politikai ellensége a keleti határán van, nem pedig a nyugatin. Erőfeszítéseinket és figyelmünket Lengyelország valódi ellenségévelel és a fenyegetéssel szembeni védelmére kell összpontosítanunk” – emelte ki Tusk.
A helyzet alkalmas azon követelések erősítésére, melyek az alaszkai csúcstalálkozó, Trump NATO-szövetségesekkel szembeni folyamatos kritikái és kaotikus diplomáciai lépései után újra az Oroszországgal szembeni határozott fellépést sürgetik.
Lengyelország máris kezdeményezte az Észak-atlanti Szerződés 4. cikkelyének alkalmazását. Ez – szemben a sokat emlegetett 5. cikkellyel, ami egy NATO-tagállam elleni támadást az egész katonai szövetség számára casus belliként kezel – „csak” politikai konzultációról szól: „A Felek konzultálnak egymással, ha bármelyikük véleménye szerint bármelyik Fél területi integritását, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegetik”.
Ez azért így is ritka és látványos lépés, ha valóban megtörténik: a 4. cikkelyt a NATO történetében idáig csak hétszer aktiválták, utoljára a 2022. február 24-i Ukrajna elleni orosz invázió után. Tusk szerint ez az indítvány csak a kezdet: a lengyel miniszterelnök arra utalt, hogy a cél a NATO keleti határának biztonsága érdekében folytatott mélyebb együttműködés kialakítása, beleértve a légvédelmi kooperáció kiterjesztését.
Az elsőként megszólaló nyugati vezetők egyértelmű orosz provokációnak és eszkalációs lépésnek minősítették a lengyelországi drónincidenst. Emmanuel Macron francia elnök egyszerűen elfogadhatatlannak ítélte a behatolást, és felszólította Oroszországot, hogy „vessen véget ennek a felelőtlen eszkalációnak”. Mások mellett Petr Fiala cseh miniszterelnök is arról beszélt, hogy a lengyel légtér orosz megsértése aligha volt puszta véletlen:
„a Putyin-rezsim egész Európát fenyegeti, és szisztematikusan teszteli, meddig mehet el”
– mondta.
Bár a NATO nem tekinti az orosz drónok behatolását a szövetség elleni támadásnak, Mark Rutte NATO-főtitkár figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy a transzatlanti szövetség készen áll a további lépésekre:
„Az üzenetem világos: fejezzék be a háborút Ukrajnában… hagyják abba a szövetséges légtér megsértését. Tudják, hogy készen állunk, és a NATO területének minden négyzetcentiméterét megvédjük.”
Rutte szerint egyértelmű, hogy a mostani nem elszigetelt eset. Mint azonban hozzátette: az incidens teljes körű értékelése még folyamatban van, még meg kell állapítani, hogy a támadás szándékos volt-e.
Ezt egyelőre a nyilvános információk alapján nem lehet eldönteni, és lehetnek más forgatókönyvek is. Az önmagában nem sokat jelent, hogy Moszkva kapásból alaptalannak nevezte a vádakat. „Nincs bizonyíték arra, hogy ezek a drónok orosz eredetűek lennének” – mondta a Ria Novosztyi hírügynökségnek Andrej Ordas, Oroszország lengyelországi ügyvivője. Szerinte Tusk nem mutatott semmilyen bizonyítékot, hogy a lengyel légvédelem valóban orosz drónokat lőtt le.
Szerda délután azután az orosz védelmi minisztérium is kiadott egy közleményt, melyben ugyan azt hangsúlyozták, hogy a kérdéses orosz drónok maximális repülési távolsága nem haladja meg a 700 kilométert, azt elismerték, hogy az éjszaka nyugat-ukrajnai, többek között lembergi célpontok ellen is indítottak – állításuk szerint sikeres – dróntámadást.
„❗️Lengyelország területén nem terveztünk célpontokat”
– hangsúlyozta felkiáltójellel a moszkvai hadügy. Ezzel együtt „készek vagyunk konzultálni a lengyel védelmi minisztériummal ebben a kérdésben” – írták közleményükben. Ez önmagában arra utal, hogy az oroszok sem zárják ki, hogy az ő drónjaik repültek be tömegesen Lengyelországba.
Arra, hogy tényleg orosz drónokról van szó, várhatóan gyorsan hoznak majd bizonyítékokat. Jelzésértékű, hogy még a lengyelekkel való szolidaritást először az oroszok említése nélkül kifejező Orbán Viktor is kitett egy videót arról, hogy az általa kapott tájékoztatás szerint „minden valószínűség szerint orosz drónok voltak” – miközben a külügyminisztere, Szijjártó Péter, éppen Minszkből posztolgat a békéről.
Az azonban már valós kérdés lehet, hogy valóban szándékos orosz provokáció történhetett-e. A Moszkvának alárendelt Belarusz védelmi minisztériuma azt állítja, hogy az ő légvédelmük is folyamatosan követte az ő légterükbe is berepülő drónokat – azok ugyanis Belarusz érintésével jutottak Lengyelország fölé. Belarusz azt állítja, hogy amikor észlelték az idegen drónok megjelenését, az ő légvédelmi erőik is többet megsemmisítettek közülük, valamint azonnal értesítették Lengyelországot és Litvániát is a határaikhoz közeledő drónokról. A belarusz hatóságok értesítését egyelőre a lengyel és litván hatóságok nem kommentálták.
A belarusz közlemény arra is utal, hogy a drónok az ukrán drónelhárító elektronikus hadviselés miatt téveszthettek célt és válhattak irányíthatatlanná, emiatt repülhettek be előbb a lengyel légtérbe is.
A Zelenszkij elnökkel gyakran kritikus ukrán Strana arról ír, hogy a szándékos orosz támadás egyelőre nem bizonyított, a kemény nyugati és főleg lengyel reakcióknak pedig politikai okai is lehetnek. Eszerint Lengyelországban a Tusk és Nawrocki elnök közötti egyre erősebb konfrontáció is hozzájárult az élesebb reakciókhoz. Főleg Tusk próbálhatja meg visszaszerezni a kezdeményezést azzal, hogy az Ukrajnával szemben kritikusabb Nawrockival szemben politikailag kihasználja az orosz veszélyt. Ezt szolgálhatta a keddi bejelentése is, hogy a Belaruszban folytatott orosz-belarusz Zapad hadgyakorlatra hivatkozva lezárja a lengyel-belarusz határt, és a drónakció utáni szerdai kijelentései is hasonló ikrányba mutatnak.
Most mindenesetre látványosan más a reakció, mint az orosz drónok által NATO-tagállamokban elkövetett korábbi légtérsértések alkalmával – jegyzi meg az ukrán lap. Míg korábban a politikai nyilatkozatok visszafogottabbak és a mérséklés felé mutatóak voltak, most mintha inkább felhangosítani igyekeznének a konfliktust, amivel szerintük Donald Trumpot is megpróbálhatják Oroszország ellen hangolni.
A mostani drónincidens azonban a korábbiaknál már csak számszerűleg is jóval súlyosabb. Most két dologra érdemes igazán figyelni. Egyrészt, hogy a Kreml mikor ismeri el félig-meddig, hogy orosz drónokról van-e szó, illetve, hogy mit állapít meg a NATO a behatolás okairól. A másik kérdés, hogy a NATO-koordináció és az ukrán légtér védelme szintet lép-e az incidens után: mindennek tágabb kül- és biztonságpolitikai következményei is lehetnek Oroszországgal szemben.