Egy friss tanulmány szerint az ibériai maggyűjtőhangya királynői képesek egy másik fajhoz köthető hím klónokat létrehozni – írja a Live Science. A felfedezés alapjaiban írja át a szaporodásbiológiával és a fajok közötti határokkal kapcsolatos elképzeléseket.
Az ibériai maggyűjtőhangya kolóniáiban a dolgozók mind hibridek, a királynőknek pedig egy rokonfaj, a közönséges maggyűjtőhangya hímjeivel kell párosodniuk, hogy a boly működőképes maradjon. A szakértők ugyanakkor megállapították, hogy egyes kolóniák közelében nem találhatóak közönséges maggyűjtőhangyák.
Jonathan Romiguier, a Montpellier-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint ez a megfigyelés egészen paradoxonszerű volt. A kutatók eleinte azt hitték, hogy a mintavétellel volt probléma, de végül 69 olyan régiót találtak, ahol ez volt a helyzet.
A vizsgálatok során kiderült, hogy a királynők olyan petéket is raknak, amelyekből hím közönséges maggyűjtőhangyák kelnek ki, ezek aztán dolgozókat nemzenek. Ez az első alkalom, amikor egy állatnál megfigyelték,
Romiguier szerint eleinte nem akarták elhinni, hogy ilyen létezik, ám minél több lett az eredmény, annál biztosabbá vált a hipotézis.
Furcsa biológia
A hangyák euszociális rovarok, amelyek rendkívül szervezett, magas fokú munkamegosztáson alapuló kolóniákat, úgynevezett szuperorganizmusokat hoznak létre. A telepek jellemzően többségében meddő nőstényekből, azaz dolgozókból, legalább egy reproduktív nőstényből, vagyis királynőből, valamint csakis utóbbi megtermékenyítését ellátó, igen rövid életű hímekből, herékből állnak.
A királynő általában életében egyszer párosodik, a spermát pedig úgynevezett spermatékában raktározza el. Ezek segítségével aztán később további dolgozóknak, heréknek vagy királynőknek adhat életet.
Az ibériai maggyűjtőhangya különlegessége, hogy ha a királynő saját fajtársával szaporodik, csak királynőket tartalmazó petéket tud rakni. Ennek előnye az lehet, hogy ily módon generációkon át biztosítva van a túlélés – inkább keljen ki termékeny királynő, mint steril dolgozó.
Dolgozókra és hímekre viszont szükség van, a faj királynői ezért a közönséges maggyűjtőhangyák spermáját használják fel. A virágzó, elszigetelten élő ibériai maggyűjtőhangya kolóniák létezése emiatt igen rejtélyesnek tűnt.
Hogy megértsék a helyzetet, a szakértők 132 hímet mintáztak, ezek 32 hangyabolyból származtak. Mint kiderült, az egyedek közül 58 szőrős, 74 pedig csupasz volt, a genetikai elemzés pedig azt is feltárta, hogy előbbiek mind ibériai, utóbbiak pedig közönséges maggyűjtőhangyák.
24 közönséges maggyűjtőhangya esetében a mitokondriális DNS-t is szekvenálták, ezt az anya örökíti át. Az eredmények alapján az érintett példányok ugyanattól az anyától származtak, mint a fészekben élő, más fajú társaik.
Xenoparitás
Ezt követően 16 királynőt választottak ki laboratóriumi kolóniákból, felmérve a frissen lerakott petéik genetikai szekvenciáit. Mint bebizonyosodott, a tojások 9 százaléka közönséges maggyűjtőhangyát tartalmazott. Végezetül 18 hónapon át kéthetente megvizsgálták a királynőket, és megfigyelték, hogy azok mindkét faj hímjeit termelik.
Romiguier szerint a következő lépés a klónozás pontos mechanizmusának felmérése.
Denis Fournier, a Brüsszeli Szabadegyetem biológusa – aki nem vett részt a projektben – a Live Science-nek azt nyilatkozta, hogy a jelenség mintha sci-fi lenne. „Többségünk azt tanulta, hogy a fajok határai szilárdak, de íme egy rendszer, amelyben a hangyák a normál életük részeként rendszeresen átlépik ezeket” – mondta.
A csapat ezt az új reprodukciós rendszert xenoparitásnak nevezte el, ami egy másik faj születésére utal. Azt nem tudni, hogy a rendszer mikor fejlődött ki, a két faj mindenesetre nagyjából 5 millió éve különült el egymástól.
The post „Mintha sci-fi lenne” – olyan állatot találtak, amely más faj egyedeit klónozza first appeared on 24.hu.
24.hu