A hagyományosan virágzó tüntetéskultúráját büszkén ápoló Franciaországban 2023 óta a legnagyobb sztrájkot tartják csütörtökön, ugyanis a legnagyobb szakszervezetek együttes felhívására körülbelül 800 000 ember vonul utcára, ami egyebek mellett az iskolákat, kórházakat, a vasúti és a légi közlekedést is érinti. A rendőrség 80 000 rendőrrel próbálja a rendet fenntartani.
A rendőrség és a tüntetők közti első összecsapásokra napkeltéig sem kellett várni Párizsban, de a tiltakozás nemcsak a fővárosra koncentrálódik, hanem a kisvárosoktól a nagyvárosokig az egész országot érinti. A belügyminisztérium déli összesítése szerint addigra 476 tiltakozó akció zajlott országszerte, 94 embert vettek őrizetbe (közülük 15-öt Párizsban), 32 esetben rendőri felügyelet alá helyezték őket. Egy rendőr könnyebben megsérült.
Nagy tüntetésekről és a rendőrökkel való összecsapásokról számoltak be Marseilles-ben, Nantes-ben, Lyonban, Párizsban a gazdasági minisztérium környékén a tüntetők füstbombákat gyújtottak.
A mostani sztrájknap a legnagyobb szakszervezeti megmozdulás Macron 2023 eleji, hosszan tartó és heves tiltakozásokat kiváltó nyugdíjreformja óta. A kormány akkor parlamenti szavazás nélkül erőltette át a vitatott intézkedést, amelyet azóta is kritizálnak a szakszervezetek.
A sztrájkot megszervező, egymással kivételesen együttműködő nagy szakszervezetek az általuk „példa nélkülien brutálisnak” nevezett költségvetési megszorítások, a szociális ellátások befagyasztása és egyéb megszorító intézkedések visszavonását követelik, amelyek az ellenzői szerint tovább rontják az alacsony fizetésű és a középosztálybeli munkavállalók vásárlóerejét, és amelyek a végrehajtásukra törekvő egymást követő kormányok bukását okozták. Sophie Binet, a legnagyobb szakszervezeti szövetség, a CGT vezetője így fogalmazott: „Ki kell mennünk az utcára, mert így tudunk erőt gyűjteni a további harchoz, hogy rákényszerítsük a kormányt és a munkaadókat, hagyjanak fel azzal a politikával, amely kizárólag a leggazdagabbakat szolgálja.”
A sztrájk célja az is, hogy nyomást gyakoroljon az új miniszterelnökre, Sébastien Lecornura, aki már a negyedik miniszterelnöke az országnak az utóbbi egy évben. Macron a múlt héten nevezte ki az előző két megbuktatott kormányban védelmi miniszterként szolgáló Lecornut, akinek azt a nem különösebben hálás feladatot adta, hogy a parlamentben szerezzen támogatást azokhoz a tervezett költségvetési megszorításokhoz, amelyek elődei bukását okozták, de amelyek a kormány szerint szükségesek Franciaország hatalmas költségvetési hiányának és adósságának megfékezéséhez. Az államháztartási hiány tavaly a GDP 5,8 százalékát tette ki, közel a dupláját az EU által engedélyezett 3 százalékos szintnek. Az államadósság immár meghaladja a 3,3 ezer milliárd eurót, ami a gazdasági teljesítmény 114 százalékának felel meg.
Erősen indul tehát Sébastien Lecornu miniszterelnöksége, de a tiltakozások igazából nem róla szólnak, azok középpontjában valójában Emmanuel Macron áll. Az elnöknek másfél éve van hátra mandátumából, népszerűsége pedig történelmi mélypontra süllyedt. Az egyik legnagyobb szakszervezet, a CGT vezetője ezt úgy fogalmazta meg, hogy a nyugdíjreform visszavonásának „akadálya az Élysée-palotában ül.”