Hagyományosan szeptember 1-jén kezdődik az ősz, indul az iskola, jól érezhetően rövidebbek a nappalok a nyár derekához képest. Ezzel a dátummal veszi kezdetét a meteorológiai vagy naptári ősz, és persze nem mindig esik egybe a hűvösebb időjárással, bár a rövidebb nappal és a napsugarak beesési szögének csökkenése miatt szeptemberben már nemigen kell tartós kánikulára számítani.
Bár a naptár elég egzaktnak tűnő módon adja meg a kezdőnapot, az őszkezdetnek van egy tűpontos, csillagászati időpontja is, ez pedig az őszi napéjegyenlőség pillanata, a csillagászati ősz kezdete. Idén egészen pontosan
Az éjszaka legyőzi a nappalt
Azért lehet ennyire szűken megadni, mert az őszi napéjegyenlőség az a „pillanat”, amikor a Föld áthalad az úgynevezett őszponton. Egy képzeletbeli helyről van szó bolygónk pályáján, az égi egyenlítő és az ekliptika metszéspontján. Képzeljünk el egy hatalmas gömböt, amelynek Földünk a középpontja, majd vetítsük rá az Egyenlítőt, így kapjuk meg az égi egyenlítő vonalát. A Földről nézve az állócsillagokhoz képest a Nap mozog az éggömbön, egy év alatt ír le egy kört, ez az ekliptika.
Utóbbi pedig két helyen metszi az égi egyenlítőt: az egyik a tavaszpont, amelyen idén március 20-án haladunk át, ez a tavaszi napéjegyenlőség, a csillagászati tavasz kezdete, a másik pedig az őszpont, idén szeptember 22-én. Ilyenkor pedig:
csillagunk – tőlünk nézve – áthalad az égi egyenlítőn, másként fogalmazva az éggömb északi feléről a délire lép át.
A Nap pontosan 90 fokban delel az Egyenlítő fölött.
A mai napon a világ minden pontján 12 órát tart a sötét és 12 órát a világos periódus.
Lassú, de hosszabb távon nagyon is markáns változás tanúi lehetünk: ettől kezdve az éjszakák hossza már meghaladja a nappalokét, időtartamuk pedig napról napra növekszik.
Szeptember 22. vagy 23.?
És minek köszönhetjük, hogy a napéjegyenlőség dátuma nem állandó, hanem szeptember 22. és 23. között váltakozik? Azért, mert az idő emberi egységei nem esnek egybe hajszálpontosan a csillagászati folyamatokkal. A Julius Caesar uralkodása alatt megalkotott naptár a XVI. század végére jócskán elcsúszott a valós időtől, ezért XIII. Gergely pápa naptárreformot vezetett be – itt írtunk erről részletesen.
Ennek lényege, hogy a századfordulók közül csak minden 400-zal osztható lett szökőév, ezzel az átlagos naptári év hossza közel azonos lett a valódi év hosszával. A Svábhegyi Csillagvizsgáló cikke szerint azonban, mivel a korrekció nem folytonos, hanem egy-egy nap „hirtelen” közbeiktatásával történik, ezért „ingadozások” vannak a rendszerben szeptember 22. és 23. között.
The post Napéjegyenlőség: egyre hosszabb lesz a sötétség first appeared on 24.hu.
24.hu