Dobrev Klárának nincs könnyű dolga. Miközben Orbán Viktor és Magyar Péter azon versenyez, hogy ki tud több embert kivinni október 23-án a budapesti utcákra, addig a Demokratikus Koalíció új elnökének a párt történetének legnagyobb válságából kell kivezetnie a pártot. Gyurcsány Ferenc visszavonult a közélettől, a DK támogatottsága a parlamenti küszöb alá esett, a választásig pedig már csak fél év van hátra.
A válsághelyzetet Dobrev „programbemutató országjárással” próbálja kezelni. Dolgát azonban Gyurcsány tavaszi lakóautós országjárásának keserű emléke és Magyar Péter jelenleg is folyó országjárásának sikere is nehezíti. Bármit csinál ugyanis Dobrev az országjáráson, a választók szükségszerűen összehasonlítják majd fórumait a fenti két eseménnyel. Dobrevnek úgy kellene Magyar szintjére felérnie, hogy az emberek utolsó emléke a DK-ról az öt aktivistának beszédet tartó Gyurcsány.
Dobrev pénteken a DK egyik legerősebb választókerületében, Újpesten tartott országjáró fórumot. Az eseményre megtelt a nagyjából 100 fős terem. A résztvevők túlnyomó többsége nyugdíjas volt, de ez nem csoda, hiszen az esemény politikai fórumtól egészen szokatlan módon, fél 12-kor kezdődött. Az aktív korú nézőket a DK politikusai (Arató Gergely és Varju László parlamenti képviselők, Trippon Norbert újpesti polgármester, Déri Tibor fővárosi képviselő), az újságírók és a technikusok adták.
Az ötméteres magasságú, kastélyokba illő tükrökkel felszerelt, rózsaszín fényekkel bevilágított teremben Újpest tavasszal újraválasztott parlamenti képviselője, Varju László konferálta fel Dobrevet, aki nagy tapsot kapott a közönségtől. Miután a pártelnök mindegyik vezető DK-ssal puszizkodott, lendületesen kezdett bele a beszédébe. Rögtön kijelentette, hogy az Orbán-rendszer össze fog omlani, a Fidesz bukása után pedig „hatalmas nagy feladat” vár majd a DK-ra. Új országot kell ugyanis építeni.
Mielőtt elkezdte volna részletezni a szakpolitikai ígéreteket, Dobrev napirend előtt beszélt a gyermekvédelem helyzetéről. Azt mondta, hogy szörnyek és gazemberek mindig is voltak a világban, de az államnak az a feladata, hogy megvédje tőlük az árva gyerekeket. „A magyar állam azonban cserben hagyta a gyerekeket, és pedofil bűnözőknek szolgáltatta ki őket.” Ezért a DK első lépése a kormányváltás után a gyermekvédelmi szolgálatok megerősítése lesz.
Miután a DK politikusai is kulcsszerepet játszottak benne, hogy az elmúlt napokban óriásira dagadjon a Szőlő utcai javítóintézettel és Semjén Zsolttal kapcsolatos botrány, előre várható volt, hogy a botrányról is beszél majd Dobrev. Az ügyre végül azonban csak röviden tért ki. A nyomravezetőknek korábban 5-5 millió forintot felajánló pártelnök azt mondta, hogy rengeteg információ érkezett hozzájuk az elmúlt napokban a botrányban lehetségesen érintett politikusokkal kapcsolatban. Az információkat most dolgozzák fel.
A gyermekvédelmi téma után Dobrev ráfordult a DK régi vesszőparipájára, az Alaptörvény semmisségére. Ismét elmondta a minden jóérzésű jogászt elborzasztó kampányígéretét, miszerint a kormányváltás után kimondják az Alaptörvény közjogi érvénytelenségét, ugyanis „Magyarországnak ma nincs alkotmánya”. Emellett azt is megígérte, hogy új választójogi törvényt hoznak, az országot visszanevezik Magyar Köztársaságra, és törlik a jogszabályokból az olyan „műfeudális elnevezéseket”, mint a főispán és a vármegye. Érdekes részlet volt, hogy bár Dobrev nem beszélt róla, a kivetített prezentáción a határon túli magyarok szavazati jogának elvétele is szerepelt.
Az ellopott közvagyon visszaszerzéséről viszont már lelkesen beszélt a pártelnök. Megígérte, hogy – szemben a Tisza Párttal – nem megadóztatják majd a korrupt módon szerzett vagyont, hanem elkobozzák. Arra sajnos már nem tért ki, hogy milyen szempontok alapján határozzák majd meg, mi számít korrupt módon szerzett vagyonnak. A nézőket azonban nem zavarta ez az apró hiányosság, óriási tapssal fogadták a vagyonelkobzás ígéretét. Mint ahogy a választás után 1 évre kihirdetett korrupciós veszélyhelyzet és a fideszes alapítványok (pl. MCC) megszüntetése is elnyerte a tetszésüket.
Dobrev a hagyományos baloldali témáknál sem fukarkodott az ígéretekkel. Szemben a 120 ezer forintos minimálnyugdíjat és 200 ezer forintos SZÉP-kártyát ígérő Tiszával, vegyes indexálású nyugdíjrendszert jelentett be. Azt mondta, a 150 ezer forint alatti nyugdíjakat 50 százalékkal, a 150-250 ezer forint közöttieket pedig átlagosan 25 százalékkal emelik majd meg. Emellett a családi pótlék megemeléséről, az első egyetemi diploma ingyenessé tételéről és évi 10 ezer önkormányzati bérlakás építéséről is beszélt.
Természetesen az aktív korú választóknak is üzent. Megígérte, hogy bevezetik az európai minimálbért, megemelik 1 millió közszférában foglalkoztatott fizetését, adómentessé teszik a minimálbért, és megduplázzák a társadalom felső 1 százalékának adóját. Utóbbi azt jelenti, hogy a havi 2,5 millió forint feletti jövedelemmel és az évi 30 millió feletti osztalékkal vagy tőkejövedelemmel rendelkezők 30 százalékos SZJA-t fizetnének majd.
A fórum ezen pontján már egyre nehezebb volt követni Dobrevet. Sem retorikai képességeinek érzékelhető korlátai, sem az egyetemi előadásokról ismert, apró betűkkel teleírt prezentáció, sem a szakpolitikai témák szárazsága nem segítette a nézők koncentrációjának fenntartását. Miközben Magyar Péter egy Orbán Viktort ábrázoló kartonfigurával turnézik, Lázár János pedig azt harsogja a fórumán, hogy a pedofilokat ki kell herélni, Dobrev előadásmódja egyszerűen nem ütötte át a folyamatosan emelkedő választói ingerküszöböt.
Nem csoda, hogy a fórum utolsó részében már egyre ritkábban tapsoltak a nézők. Pedig Dobrev a végére is tartogatott ígéreteket. Azt mondta, panelfelújítási programmal csökkentik a rezsit, második Vásárhelyi-tervvel veszik fel a küzdelmet az ország kiszáradása ellen, és hazahozzák a befagyasztott uniós forrásokat. Utóbbi témával kapcsolatban burkoltan Magyar Pétert is bírálta.
Arról beszélt, hogy a források felszabadítása nem automatikus. „Ha csak a fejet cserélik ki, de a rendszer marad, nem jönnek majd a források.” Szerinte többek között a választójogi törvény reformját is elvárja majd az EU a források felszabadításáért. Ezzel a megjegyzésével utalt Magyar Péter -nek adott nyilatkozatára, miszerint a választójogi törvény reformja nincs a legfontosabb 50 kérdés között.
Miután Dobrev hosszasan sorolta a DK választási ígéreteit, zárásként azt is elmondta, miből finanszíroznák a rengeteg reformot. Azt mondta, a 2026-os költségvetésben 2000 milliárd forintot csoportosítanának át. Többek között elvennék a pénzt a propaganda médiától, leállítanák Paks 2-t, és megvágnák az egyházoknak juttatott támogatásokat. A többi ígéretet pedig a hazahozott uniós forrásokból valósítanák meg. Szerinte a 7000 milliárd forintnyi forrás jelentős részét még meg lehet menteni.
Bár Dobrev a fórum elején azt mondta, kifejezetten hosszú lesz az esemény, beszédét végül bő egy óra után fejezte be. A nézők tapsát még végighallgattam, azt azonban már nem vártam meg, hogy Dobrev befejezze a színpad elé furakodó Hír TV-stábnak adott interjúját. Inkább elindultam a metró felé. Dobrev utolsó mondatát, miszerint „ha mi nem tudjuk az Orbán-rendszer után rendbe hozni az országot, akkor senki”, még a Lehel térnél sem tudtam kiverni a fejemből.