Az orosz Pénzügyminisztérium legújabb törvényjavaslata speciális adózási feltételeket állapít meg azoknak a természetes és jogi személyeknek, akiket „külföldi ügynöknek” nyilvánított az állam.
Oroszországban 2012 nyarán fogadták el a külföldi ügynöktörvényt, amit azóta folyamatosan szigorítottak. 2017-ben kiterjesztették a sajtóra, 2019-től pedig már természetes személy is lehetett idegen ügynök, a háború kezdetétől pedig már idegen ügynökké lehet nyilvánítani gyakorlatilag bárkit, akiről megállapítják, hogy idegen befolyás alatt áll, még az se kell hozzá, hogy anyagi támogatást kapjon külföldről.
A mostani javaslat szerint azoknak, akiket külföldi ügynöknek minősítettek, 30 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot vezetnének be, továbbá megfosztanák őket a legtöbb adókedvezmény és adólevonás lehetőségétől. Például nem élhetnek többé adómentességgel például eszközök értékesítéséből származó jövedelem, ajándékozásból vagy öröklésből származó bevétel esetén, valamint nem vehetnek igénybe hosszú távú befektetések utáni adókedvezményeket sem.
A szigorítások azokra a szervezetekre is vonatkoznak, amik „külföldi ügynök” státusszal rendelkeznek, vagy amik jegyzett tőkéjében közvetlenül vagy közvetve legalább 10 százalékos részesedése van ilyen személynek. Ezek a cégek nem alkalmazhatnak csökkentett társasági adókulcsot, és nem élhetnek az ingyenesen szerzett vagyon adómentességével sem.
Ha az Állami Duma az őszi ülésszakban elfogadja a törvényjavaslatot, akkor rendelkezései 2026. január 1-jén lépnek hatályba. A dokumentum indoklásában az szerepel, hogy a cél a szövetségi költségvetés bevételeinek növelése. (Moscow Times)