Másfél milliárd forintot segített megspórolni több mint egy tucat vállalkozásnak egy fiktív számlák kibocsátásával foglalkozó számlagyár. A cégvezetők jutalékot fizettek a fiktív vállalkozásoknak azért, hogy elkerüljék az áfafizetést.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, vesztegetés, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt állítja bíróság elé a számlagyár tagjait. A számlákat felhasználó cégvezetőknek az okozott vagyoni hátrány nagyságától függően kell felelniük.
Négyessyné Bodó Marianna, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre reagálva azt mondta, hogy összesen harminc vádlottja van az ügynek, közülük huszonöt férfi és öt nő.
A vádirat szerint egy budapesti férfi irányította a bűnszervezetet, amely 2013 és 2020 között fiktív számlák kibocsátásával üzemszerűen foglalkozó „számlagyárat” működtetett. A fővárosi férfiakból álló négytagú bűnszervezet valós tevékenységet nem folytató 22 cég felhasználásával számlázási láncokat hozott létre, amelyekben informatikai szolgáltatásokról, továbbá építőipari szakmunkák elvégzéséről állítottak ki valótlan tartalmú számlákat a „megrendelők” felé.
A szervezett bűnözői csoportban a feladatok a tagok között megoszlottak: a bűnszervezet irányítója tárgyalt a megrendelőkkel, de volt, aki az új cégek alapítását, strómanok bevonását, míg más a készpénzek felvételét és a megrendelők felé történő visszajuttatását végezte. A napi munka összehangolására és a számlák, bizonylatok kiállítására is megvolt az emberük. A strómanok nevén lévő cégek számláin feltüntetett gazdasági eseményekre a valóságban nem került sor. A számlák pénzügyi teljesítése is csak színleg történt meg, mivel a cégláncolaton e célból végigfuttatott pénzeket a megrendelő, egyben haszonhúzó cégek szinte teljes egészében visszakapták, miután a fiktív számlák »árát« – amely a bruttó összeg 6-8 %-a volt – a bűnszervezet irányítója levonta
– közölte az ügyészség.
Hozzátették, hogy a terheltek a bűnös működés zavartalanságát a számlázásra felhasznált cégek folyamatos cserélődésével, fantomizálásával és a számlázási láncolat egyre bonyolultabbá tételével biztosították. Hogy elkerüljék a lebukást, e bűnszervezet vezetője ugyanazzal a könyvelővel végeztette el az alászámlázó cégek könyvelését. A számlagyár tagjai egymással a kapcsolatot titkos üzenetváltást lehetővé tevő alkalmazáson keresztül tartották.
A fiktív számlákat felhasználó 14 vállalkozás a számlagyár segítségével összesen több mint másfél milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a hazai költségvetésnek, amelyből 587 millió forint az eljárás során megtérült.
Nemrég írtunk arról, hogy egyetlen forint sem fog megtérülni abból a több mint negyedmilliárd forint vissza nem térítendő támogatásból, amely néhány éve furcsa körülmények közt landolt az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában. Ez nem azonos a mostani esettel, de mindenképp érdekes, hiszen a pénzt megítélő külügyminisztérium szerint nem történt szabálytalanság. Erről ide kattintva olvashat.
The post Másfél milliárdot síbolt el a számlagyár, 12 főre kértek letöltendőt a 30 vádlott közül, a főbűnös hat év fegyházat kaphat first appeared on 24.hu.
24.hu