Egészen kedd estig úgy nézett ki, hogy az elmúlt évek legkellemesebb EU-csúcsa vár csütörtökön Orbán Viktorra. A budapesti Trump-Putyin-találkozó hírével a háta mögött ugyanis óriási magabiztossággal repülhetett volna a Békemenetről Brüsszelbe. A Fehér Ház azonban kedden bejelentette, hogy Donald Trump nem akar a közeljövőben Vlagyimir Putyinnal találkozni, ez a hír pedig jelentősen rontott Orbán pozícióján.
A budapesti csúcstalálkozó ígérete politikai és stratégiai szempontból is segített volna a magyar miniszterelnöknek. Politikailag azért, mert megerősítette volna narratíváját, miszerint az ukrajnai béke kérdésében nem osztanak lapot a gyenge Európai Uniónak. Ellenben Magyarországgal, ami még egy csúcstalálkozónak is otthont ad. Így az Ukrajnát támogató többség kénytelen lett volna odafigyelni rá az ülésen.
Stratégiailag pedig azért segített volna neki, mert a közelgő találkozó miatt érvelhetett volna a háborúval kapcsolatos napirendi pontok elhalasztása mellett.
Utóbbi azért lett volna fontos számára, mert várhatóan a mostani lesz az utolsó EU-csúcs, ahol hivatalos szövetséges nélkül vesz részt. Decemberben ugyanis már a Patrióták Európáért pártcsalád másik alapítója, az október 5-ei cseh választást megnyerő Andrej Babiš is ott ülhet a testületben. A mostani EU-csúcson azonban még ugyanolyan elszigetelt helyzetben lesz Orbán, mint a márciusi és júniusi találkozókon volt. Júniusban egyébként egymás után harmadszor vétózta meg az Ukrajnával kapcsolatos közös nyilatkozatot, így a másik 26 állam- és kormányfő külön nyilatkozatot adott ki a témában.
A háborúval kapcsolatos napirendi pontok elhalasztása azért is jött volna különösen jól Orbánnak, mert ezúttal nemcsak Ukrajna van napirenden, hanem az Európai Unióban befagyasztott orosz vagyon felhasználásának kérdése is. Az Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatot különösebb kockázat nélkül megvétózhatja negyedszer is, az orosz vagyon témája azonban olyan fontos a többi tagállamnak, hogy körültekintően kell közelítenie a kérdéshez.
A 140 milliárd eurós vita
A befagyasztott orosz vagyon sorsa már régóta téma az Európai Unióban. A közösség eddig csak a vagyon hozamaihoz mert hozzányúlni, összesen 45 milliárd eurót tervez belőlük Ukrajnának juttatni. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azonban szeptemberi évértékelőjén bejelentette, hogy dolgoznak egy új megoldáson, ami a befagyasztott orosz vagyon segítségével (de nem felhasználásával) támogatná Ukrajnát.
A Bizottság azóta be is mutatta az elképzelését. A terv lényege, hogy az orosz vagyon nagy részét kezelő belga pénzügyi intézmény, az Euroclear a Bizottságnál vásárolna a vagyonból kamatmentes kötvényeket. A Bizottság a pénzből „reparációs kölcsönt” nyújtana Ukrajnának, aminek csak akkor kellene visszafizetnie a pénzt, ha a háborús agresszor Oroszország jóvátételt fizet neki. A kölcsön összege 140 milliárd euró lenne, amivel két évre fedezni lehetne Ukrajna háborús költségeit.
Bár a terv kezdetben nem győzte meg az uniós tagállamok többségét, szeptember végén megváltozott a hangulat. A fordulópontot Friedrich Merz Financial Timesban megjelent véleménycikke jelentette. Miután a tervet korábban ellenző német kancellár is beállt a kölcsön mögé, az addig vonakodó tagállamok többsége is csatlakozott hozzá.
Belgium és Magyarország viszont a bizonytalanok táborában maradt. A belga kormány azért óvatos a kérdésben, mert az orosz vagyont kezelő Euroclear Belgiumban van, így ha hiba csúszik a tervbe, Oroszország Belgiumtól követelheti a pénzét. A belgák aggodalmait a Bizottság is figyelembe vette, és levélben ígért biztosítékokat a belga miniszterelnöknek. Sajtóinformációk szerint Belgium nem is vétózza majd meg az orosz vagyon felhasználására vonatkozó részt.
Magyarország helyzete azonban teljesen más. Orbán október 15-én azt mondta, a témában még az EU-csúcs előtt egyeztet az oroszokkal, mert tudni akarja, hogy milyen következményei lehetnek a következő lépéseinek. Ugyanis ha retorzió érheti a magyar cégeket, nem támogatja majd az orosz vagyon felhasználását. Bár október 16-án már arról beszélt, hogy egyeztetett az oroszokkal, a kapott válaszról egyelőre semmit sem mondott.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az orosz vagyon befagyasztását biztosító szankciók meghosszabbításáról félévente újra és újra szavazni kell. Ez azért fontos, mert ha Orbán meg is szavazza most a reparációs kölcsönt, a szankciók meghosszabbításáról szóló következő külügyminiszteri tanácsülésen simán vétózhat a magyar kormány. Ez pedig az orosz vagyon felszabadulását és a Bizottság tervének összeomlását eredményezné.
Bár a magyar kormány eddig minden alkalommal megszavazta a féléves hosszabbítást, a Bizottság tart a Brüsszelben sokak által Putyin ügynökének tekintett Orbántól. Emiatt egy olyan jogi megoldást vizsgál, ami biztosítaná, hogy a szankciók meghosszabbításáról egyhangúság helyett minősített többséggel lehessen dönteni. A Bizottság egyelőre még nem állt elő a konkrét javaslatával, de a tagállamok egy része már most jelezte, hogy jogilag problémásnak tartja a döntéshozatal átalakítását.
Jelenleg az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy az uniós állam- és kormányfők az EU-csúcson megbízzák a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy alaposabb tervet az orosz vagyon felhasználására. Ezt a szövegrészt jó eséllyel Orbán is megszavazza majd. A következő két hónapban viszont intenzív alkudozás várható, mivel a nagy tagállamok a decemberi EU-csúcson már végleges döntést szeretnének hozni a kérdésben. Orbánnak is akkor kell majd eldöntenie, hogy tényleg támogatja-e a javaslatot, és ha igen, akkor mit kér a szavazatáért cserébe.
Fico, a kulcsszereplő
A befagyasztott orosz vagyon mellett az Oroszország elleni 19. szankciós csomagról is szó lesz az EU-csúcson. A von der Leyen által szeptemberben bemutatott csomag többek között betiltaná 2027. január 1-jétől az orosz cseppfolyós gáz (LNG) importját, szankcionálná az orosz árnyékflotta további 118 hajóját, és korlátozná az orosz szervezetek tevékenységét a kriptovalutapiacon.
A szankciós csomag ellen kezdetben Ausztria és Szlovákia is tiltakozott, de már csak utóbbi akar alkudozni. Robert Fico szlovák miniszterelnök tárgyalási alapnak használja a vétófenyegetését, és azt szeretné elérni, hogy olyan közös nyilatkozatot fogadjanak el az EU-csúcson, ami politikai iránymutatást ad az autóipar problémáinak kezelésére és az európai gazdaságot sújtó magas energiaárak letörésére.
Miután Von der Leyen a héten külön levélben foglalkozott Fico követeléseivel, a Bizottság vezetői abban bíznak, hogy a szlovák miniszterelnök eláll a vétójától, és a lehető leggyorsabban el tudják fogadni a szankciós csomagot.
Az EU-csúcson téma lesz még a védelempolitika, az európai gazdaság versenyképessége, a lakhatási válság, a gázai tűzszünet utáni közel-keleti helyzet és a migráció is.
A csúcstalálkozó csütörtök délelőtt kezdődik. A vezetők először az Európai Parlament elnökét hallgatják meg, majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalnak. Utána térnek majd rá az Ukrajnával kapcsolatos témákra, így a befagyasztott orosz vagyon kérdésére is.
Mivel Orbán 13 órakor kezdi békemenetes beszédét a Kossuth téren, nagy valószínűséggel nem ér majd ki időben az ukrajnai témákra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy véleményét nem kell a többieknek figyelembe venniük. Álláspontját ugyanis írásban előre elküldte az Európai Tanács elnökének, emellett Robert Ficót is megkérte, hogy képviselje, ameddig nem érkezik meg Brüsszelbe.