Évtizedekkel ezelőtt valóban a titkosszolgálatoknál dolgozott, később pedig magánnyomozóként folytatta karrierjét az a magyar férfi, akit kémkedés gyanúja miatt előállítottak Boszniában – írja a Telex. Gyanús viselkedésük miatt a két magyart kedden tartóztatták le Bosznia-Hercegovina keleti részén, közülük a 73 éves férfivel kapcsolatban merült fel nem hivatalosan a titkosszolgálati szál.
A boszniai rendőrség megerősítette, hogy kémkedés gyanújával vették őket őrizetbe, de a Telex úgy tudja, azóta elhagyhatták Bosznia-Hercegovinát.
A hatóságok vizsgálják, hogy valóban kémtevékenységet folytattak-e, illetve azt is, hogy legálisan vagy illegálisan érkeztek-e az országba. A 73 éves B. Gy. és a 62 éves J. G. azt állítja, október 20-án léptek be az országba.
A Telexnek több, egymástól független forrás erősítette meg B. Gy. titkosszolgálati múltját, de egyikük azt mondta, a szolgálatokat a kilencvenes években otthagyta, azóta a privát szférában dolgozik, régebben a Magyar Detektív Szövetséget is vezette.
A lap információi szerint a 73 éves férfi a Katonai Kémelhárító (BM III/IV), később a Kémelhárító (BM III/II.) Csoportfőnökségek, a rendszerváltás után pedig a polgári hírszerzésnek (Információs Hivatal) dolgozott 1994-ig. B. Gy. jelenleg egy magánnyomozó cég ügyvezetője, a cég üzleti hírszerzéssel is foglalkozik, és abban a térségben is vállal megbízásokat.
Ez a forrás azt valószínűsítette, hogy bármi is történt Boszniában, az inkább a magánnyomozói tevékenységgel, nem pedig kémkedéssel függhetett össze.
A boszniai sajtóban egyértelműen kémsztoriként tálalják az ügyet, ami nem csoda, hiszen Magyarországgal elég feszült a viszony a szerb szeparatista vezető, Milorad Dodik miatt, akit állítólag a TEK megpróbált volna kimenekíteni, bár Orbán ezt tagadta.
Buda Péter nemzetbiztonsági elemző és volt nemzetbiztonsági főtiszt korábban a -nek arról beszélt, a magyar külpolitika balkáni mozgását nem lehet a nyilvánosságra hozott külpolitikai célokkal magyarázni, az megint csak abba az orosz nagystratégiára épülő elképzelésbe illik, amely az európai biztonsági architektúra radikális megváltozásával számol.