Franciaországban szerdán elfogadták a nemi erőszakról szóló törvény módosítását, ami mostantól külön kimondja a beleegyezés szükségességét – írja a Reuters. Ezzel Franciaország is csatlakozik több mint egy tucat másik európai országhoz, amik hasonló szabályozást vezettek be. A törvény módosításának a Gisèle Pelicot-ügy kirobbanása adott új lendületet.
A francia büntetőjog eddig a nemi erőszakot úgy határozta meg, mint „erőszakkal, kényszerítéssel, fenyegetéssel vagy meglepetéssel” elkövetett behatolást vagy orális aktust. A beleegyezés fogalma nem szerepelt benne, és az ügyészeknek bizonyítaniuk kellett az erőszak szándékát, hogy elítélés szülessen.
Tavaly decemberben azonban Gisèle Pelicot férje, Dominique Pelicot beismerte, hogy többször drogokkal kábította el a feleségét, és tucatnyi férfit toborzott az interneten, hogy megerőszakolják az eszméletlen nőt. Legalább 35 vádlott tagadta a nemi erőszakot, azt állítva, hogy „szerepjátékban” vettek részt, vagy hogy Gisèle Pelicot csak tettette az alvást. Bár mindegyiküket bűnösnek találta a bíróság, a védekezésük rámutatott a jogi hézagra, miszerint a törvény nem említette kifejezetten a beleegyezés hiányát.
Az új jogszabály – aminek életbe lépéséhez már csak Emmanuel Macron francia elnök aláírása hiányzik – kimondja, hogy a beleegyezésnek „önkéntesnek és tájékozottnak kell lennie, és bármikor visszavonható”. A beleegyezést a „körülmények összessége alapján” kell megítélni, és „nem feltételezhető a puszta hallgatásból vagy az ellenállás hiányából” – áll a törvény szövegében.
A módosítás megkönnyíti a nemi erőszak miatti elítéléseket – mondta a Catherine Le Magueresse jogász és nőjogi szakértő, aki támogatta az új törvényt. „Korábban, ha egy ügyben bizonyítani tudtuk, hogy nem volt beleegyezés, de az elkövető nem alkalmazott erőszakot, kényszert, fenyegetést vagy meglepetést, akkor nem lehetett elítélni” – magyarázta. Majd hozzátette, hogy a beleegyezésen alapuló meghatározás az oktatásban is segíthet, mert a fiatalok megtanulhatják a „kölcsönös vágy tiszteletét”.
A módosításról Franciaországban régóta élénk vita folyt. Egyes nőjogi aktivisták ugyanis attól tartanak, hogy a beleegyezés hangsúlyozása túlzottan a sértett viselkedésére helyezheti a figyelmet, nem pedig az elkövetőére.
Azt mondják, előfordulhat, hogy valaki „igent mond”, miközben valójában nem akarja az aktust – tehát a jogi értelmezésnél óvatosságra van szükség.
A törvényjavaslatot benyújtó képviselők egy közös nyilatkozatban „történelmi győzelemnek” nevezték a döntést, de hangsúlyozták, hogy a szexuális erőszak elleni küzdelem nem ért véget.
„Meg kell erősíteni az igazságszolgáltatás, a segélyszervezetek és a rendőrség forrásait; javítani kell az áldozatok támogatását; és valóban hatékony szexuális felvilágosítást kell biztosítani” – írták közleményükben.