Egy házasság felbontása még akkor is jelentősen megviseli a család minden tagját, ha a felek konszenzuálisan döntöttek a kapcsolat lezárása mellett és békés úton jutnak megállapodásra. Hát még, ha az elhúzódó családjogi viták során az egymás iránti türelem és a pénz is gyorsan elég. A vagyonmegosztás pedig többnyire csak ezután jön.
„A vagyonmegosztás kérdésében a felek ügyvéd vagy közjegyző segítségével, a válást megelőzően, a válás folyamata alatt, vagy akár a válás után is megállapodhatnak. Amennyiben a megegyezés nem jön létre, bírósági eljárásra is sor kerülhet. A saját praxisomban azt tapasztalom azonban, hogy az ügyfelek ezt általában igyekeznek elkerülni” – mondja dr. Boros Brigitta ügyvéd. „Ennek oka, hogy a vagyonmegosztási perekben mind a bírósági illeték, mind az ügyvédi díj a megosztani kívánt vagyon értékéhez igazodik, vagyis a jelenlegi ingatlanárak mellett akár tetemes is lehet. Épp ezért egyre gyakrabban fordul elő, hogy ha a megegyezés peren kívüli úton nem tud megszületni, a felek a vagyonjogi kérdések tisztázása nélkül, egy átmeneti status quo fenntartása mellett élnek tovább, hogy elkerüljék a további kiadásokat.”
Az ügyvéd azt mondja, ez az állapot akár évtizedeken át is fennállhat. Az anyagi keretek pedig jellemzően akkor rendeződnek újra, ha a felek új kapcsolatai révén mozaikcsaládok alakulnak ki és a vagyonjogi kérdések tisztázása az új családok anyagi stabilitásának megteremtéséhez szükségessé válik.
„Azt tapasztalom ugyanakkor, hogy a felek – különösen egy elhúzódó, érzelmileg és anyagilag is megterhelő bontópert követően – inkább kötnek kompromisszumot konszenzus helyett, hogy továbbléphessenek” – mondja dr. Boros Brigitta.
Az is egyre gyakoribb, hogy a felek elválnak ugyan, de a lakhatás kérdésében minden marad a régiben, hiszen az elváltak nem tudnak külön költözni, mert a közös ingatlan felszámolás után nem tudnának új otthonokat teremteni.
The post Lakhatási szegénység válás után: a többgyermekes egyedülálló anyák helyzete first appeared on 24.hu.
24.hu