Csepelyi Adrienn kezdetben a Facebook-oldalán osztott meg rövidebb bejegyzéseket a nagymamája és közte zajlott beszélgetésekből. Ezek a párbeszédek, majd az adatközlők szélesebb körével folytatott interjúk, na, meg jó pár családi hangfelvétel adják a kötet gerincét, ami messze túlmutat nyelvjárásgyűjtésen, klasszikus szocio újságírói munkán, hiszen tele van érzelmekkel, személyes történetekkel, tradicionális hangulatokkal és receptekkel. Olvasva is hallani a régióra jellemző tájszólást, amely a podcastban a szerző hangján szintén megszólal majd.
Az is kiderül, miért tekinthető egyfajta időkapszulának Csepelyi új könyve, és hogy miért nem tette le a voksát egyetlen konkrét műfaj mellett sem. Ezzel részben a saját dolgát is megnehezítette, ugyanakkor sokkal hitelesebben tudta szolgálni az ügyet, a lényegi üzenetet, hiszen így őszinte és életszerű anyag született a hagyományok szépségéről, a családi dinamikákról, és persze a szatmári nyelvjárásról.
Az utóbbi húsz évben készítettem hangfelvételeket a családom nő tagjaival: akkor még egy egyetemi nyelvjárásgyűjtési feladat volt a dialektológia órán. A tanárom mondta, hogy nekem elég, ha hazamegyek és beszélgetek az idősekkel. Sokáig nálam voltak ezek a kazetták, aztán eltűntek, kalandos úton visszakerültek hozzám. Közben amikor a covid beütött, – ez egybeesett azzal, hogy nekem volt egy nagyon súlyos major depressziós epizód az életemben – és nem lehetett hazamenni a családhoz, tehát pont attól voltam elzárva, ami gyógyított volna engem egy nagyon nehéz mentális betegség során. Emiatt rengeteget beszélgettem a nagymamámmal telefonon.
„Ezeket a beszélgetéseket kezdtem el a Facebookra posztolni és közben érlelődött bennem – pont a betegség miatt végzett – terápiás munkámban az, hogy itt vannak olyan transzgenerációs minták, olyan traumák, amelyekről nem is beszélünk olyan mélységben, hogy az gyógyító volna és éreztem, hogy nekem ezzel dolgom van a saját terápiámban. És ha nekem dolgom van vele, akkor nyilván sokan mások is lehetnek úgy vele, hogy kellene kérdéseket feltenniük a családjukban. (…) Egy idő után összeállt az egész.”
Az elmúlt két évtizedben gyorsabban halványulnak a beszélt nyelvben a tájnyelvi jellegzetességek, mint korábban, ezért külön érdekes, hogy Csepelyi Adrienn új könyvben a szatmári diftongusokat, a kettőshangzókat szándékosan jelöli írásban is.
Nagyon sok külső információ jut be azokra a területekre is, ahova eddig kevésbé. Másrészt ez egy külső nyomás, egy össztársadalmi elvárás, hogy te ne tájszólásban beszélj. (…) Minket tudatosan leszoktatnak az eredeti nyelvi környezetünk beszédéről. (…) Amikor hazamegyek, akkor a húsz évvel ezelőtti nyelvállapot jön elő belőlem. Általában egy-két óra elég és teljesen átállok, de telefonon is, ha az otthoniakkal beszélek, akkor is megvan ez.
Csepelyi Adrienn törekedett arra, hogy ne legyen túl romantizált mindaz, amit a szatmári emberekről el akart mesélni. Az volt a célja, hogy érthetővé váljon a lélektani, történelmi, társadalomtudományi mélysége annak a régiónak, ahol felnőtt. A minden megszólalás mögött ott húzódó titkokra, elfojtásokra egy példát is hoz:
Egész életemben hallottam azt a mondatot, viccesen mondta mindig az egyik adatközlő, hogy én ott voltam az anyámék esküvőjén. Ez mit jelent a negyvenes években Szatmárban? Azt, hogy te házasságon kívül születtél. Az mit jelent egy faluban? Azt, hogy neked folyamatos megvetés meg gúnyolódás az osztályrészed. (…) Egy ilyen félmondat mögött egy életnek a traumája benne van, mert egyébként ki kérdezi meg tőled a negyvenes években, hogy milyen hatással volt ez rád? Szeretnél róla beszélni?
Top Ten – 10 könyv az élő népi kultúráról
Balázs Lívia: Népi próza a Rábaközben. Balassi Kiadó, 2025
Csepelyi Adrienn: Nagymamám magyaráz. 21. század, 2025
Csikós Gábor: „Beidegzetten lapul a vidék” – A falusi Magyarország lelki zavarai és észleletük a modern korban. HUN-REN BTK Művészettörténeti Intézet 2024
Falusi Márton: A kikényszerített álom – Tamási Áron szülőföldjén. Hitel, 2025
(Horváth Gergely Krisztián szerk.) Vidékdiskurzusok – Vidékképek – Történeti elitek a földről, parasztról, faluról. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2024
Iancu Laura: Népi teológia és megélt vallásosság. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, 2025
Ispán Ágota Lídia: A város vidéke – A falusi lakosság életmódváltása az urbanizáció hatására. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2020
Lovász Irén: Hang – lélek – hagyomány. L’Harmattan, 2025
Magyar Zoltán: Halálkoma – Altman Sándor történetei. Cser Kiadó. 2025.
Vajkai Aurél: A magyar népi táplálkozás kutatása. Nemzeti Örökség Kiadó, 2025
The post Csepelyi Adrienn: Tudatosan szoktatnak le minket arról, hogy tájszólásban beszéljünk first appeared on 24.hu.
24.hu