A Temesvár közelében fekvő bánsági Papd első látásra talán csak egynek tűnik a szerb és a magyar határ között fekvő falvak közül, van azonban egy kincse, amiről kevés szó esik: ez a báró Csávossy család mauzóleuma.
A településen negyvenkét szobás kastélyt építtető család az 1860-as években kezdte meg a saját mauzóleumuknak szánt óriás építését, annak felszentelésére azonban több mint negyven évig, 1908-ig kellet várni. Az esztergomi bazilika ihlette struktúra nem csak kisebb, de mások is az arányai: a timpanon alá végül csak négy oszlop került, sőt, az épület egésze karcsúbb a Dunakanyarban lévő nagytestvérnél.
Mindezek mellett a homlokzat központi felirata is értelemszerűen más: míg Esztergomban A magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója (Caput Mater et Magistra Ecclesiarum Hungariae), addig itt az Isten segedelme legyen mindig velünk (Divinum Auxilium Maneat Semper Nobiscum) mondat olvasható a timpanonon – mutat rá keddi hírében a Maszol, ami nem kultúrtörténeti utazásra hívta az olvasóit, hanem a harangok félreverését igyekezett segíteni, hiszen egyértelműsítette: ha a Temes megyei önkormányzat nem lép közbe azonnal, akkor az épület rövidesen összedől.
Ezt az állítást az írás több módon alátámasztja, hiszen megmutatja a beszakadt főlépcsőt, a néhol már csak az Úr kegyelme által tartott kupolát, illetve a sisak nélküli harangtornyot, majd a belső térbe is bevezet.
Kataadj / Wikimedia Commons 2018-ban, a főbejárat irányából.
A néhány éve egy műemlékvédő szervezet által kitakarított belső térnek sem áll jobban a szénája, hiszen a hiányzó kupolarészek miatt a padokon és a padlón vastagon áll a guánó és a toll, az alagsori kripta pedig gond nélkül elérhető, benne még mindig egy feltört koporsóval.
Csontok már nincsenek a sírboltban, azt követően, hogy meggyalázták, állítólag fiatalok futballoztak is az ott talált koponyákkal, az építtetőnek és feleségének földi maradványait a helyi temetőben helyezték nyugalomra – írja a Maszol, ami hozzáteszi: a még üres épület 1909-ben a papdi római katolikus közösség tulajdonába került, az első temetésre azonban még további két évet kellett várni. Ekkor hunyt el az időközben bárói rangra emelt Csávosy Gyula második felesége, akit néhány hónappal később férje is követett.
Simionoff Az épület 2020-as állapota.
A család a trianoni döntés után röviddel Svájcba és Kanadába emigrált, egykori kastélyuk pedig rövidesen építőanyaggá változott. A mauzóleum meglepő módon túlélte mindezt, sőt, 1927-ben templommá szentelték fel.
Pudelek Az esztergomi bazilika szinte azonos szögből.
Ez végül nem jelentett biztosítékot a jövőre nézve, hiszen a második világháború alatt kifosztották a belső terét, a rendszeres misék azonban egészen a nyolcvanas évekig folytatódtak.
Kinek kellene felújítania?
Az országos jelentőségű műemlékként nyilvántartott épületet néhány éve a közeli Csene önkormányzata vette át a Temesvári Római Katolikus Püspökségtől, pénzük azonban azóta sem volt rá. A mentőövet szeptemberben végül a Temes megyei tanács dobta be, aminek elnöke, Alfred Simonis a hónap végén bejelentette: átveszik az épületet, és megkezdik a teljes felújítást.
Sokba fog kerülni, de nem hagyhatjuk, hogy teljesen megsemmisüljön a kulturális örökség. Vissza szeretnénk adni az egykori fényét, hasznosítani akarjuk
– mondta akkor Simonis, akinek szavai jól hangzanak ugyan, de a szerző óvatosságra int: a 2020-as választási kampányban ugyanis a liberális PNL párt ígért hasonlót, a szavak azonban nem váltak tettekké.
The post Az összedőlés szélére került az esztergomi bazilika ihlette bánáti Csávossy-síremlék first appeared on 24.hu.
24.hu