A magyar válogatott harmadik helyen zárt a vb-selejtezők európai F-csoportjában, ezzel egymás után tizedszer is lemarad majd a világbajnokságról. Az írek ellen 3–2-re elvesztett meccs után Csernus Imre nyilatkozott az Indexnek.
A pszichiáter azt mondja, nemzetközi társaságban nézte a meccset, és
igen hevesen kurvaanyáztam. De nem ám akkor, amikor Troy Parrott a 96. percben berúgta az írek győztes gólját, hanem már a 40. perc táján, amikor azt láttam, hogy Szoboszlai Dominik vezérletével a saját térfelükön adogatják hosszú percekig a labdát a magyarok, sőt Szoboszlai egyenesen megáll a labdával a kezdőkörben, és másodpercekig nem csinál semmit. Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet.
Csernus hozzáteszi, nem ért a futballhoz, de szerinte a vak is látta, hogy a
tizenegy jól kistafírozott magyar fiú, aki éppen a pályán volt, nem volt birtokában annak a képességnek, amellyel az írek rendelkeztek. Nem tudták vagy nem jutott eszükbe az, ami az íreknek a jelek szerint a vérében van: a meccs addig tart, amíg a bíró le nem fújta. Olyan nincs, hogy két-három perccel a vége előtt már az jár a fejemben, hogy ki lehet az ellenfelünk a rájátszásban, a pótselejtezőben. Küzdeni kell, megszakadni a pályán és nem az időt húzni, mert akkor még további perceket ad hozzá a játékvezető a játékidőhöz. Hihetetlen, hogy már 1–0, majd 2–1 után elkezdtünk kivárásra játszani. Akkor vesztettük el a meccset, nem a végén, Parrott harmadik góljánál. Padlón volt az ellenfél, ők maguk vallották be, hogy kezdett elmenni a meccs, és mi hoztuk fel őket az időhúzásunkkal. A magyar válogatott egyszerűen nem játszik győztes futballt, a vereség elkerülésére, nem nyerésre játszottunk vasárnap. A kettő nagyon nem ugyanaz.
A szakember úgy látja, nem látszik a hatása annak, ha dolgozik mentális szakember a magyar válogatott játékosaival. Szerinte a futballisták lelkére rárakódott negyven év sikertelensége, a közvélemény azon várakozása, hogy kijuthatunk a vb-re. „Előtérbe került a vágyvezérelt gondolkodás. Győztes alkat vagy? Persze, az vagyok! Ha megkérdezik ezeket a fiúkat, automatikusan rávágják, hogy persze. De sajnos csak elméletben. Élesben kiderült, hogy nem azok. Még tovább megyek, általánosítok: élesben sajnos nem vagyunk győztes mentalitással rendelkező nemzet.”
Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe. Ahogy ez vasárnap is történt a mérkőzés hajrájában.
Csernus elvállalná, hogy összerakja a csapat játékosainak a lelkét, de egy feltétellel: „Ha kibaszhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat”.
The post Csernus Imre a magyar válogatottról: A sztárjainkra jellemző a nagyképűség, ha szorul a hurok, akkor meg jön a kapkodás, kishitűség, kudarckerülés first appeared on 24.hu.
24.hu