Nem tárgyal a parlament az ötforintos bevonásáról, a gyermekétkeztetés áfamentességéről. A fideszes Bánki Erik által vezetett Gazdasági Bizottság elutasította mindkét javaslat tárgysorozatba vételét. Az immár független Balassa Péter régóta küzd az ötforintosok bevonásáért. Most azt szerette volna elérni, hogy az Országgyűlés
ismerje fel, hogy a forint leértékelődésével az érme forgalomban tartása nem gazdaságos,
kérje fel Varga Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a lehető legrövidebb időn
belül bocsásson ki rendeletet az 5 forintos érme bevonásáról.
Korábban ezt Matolcsy György elutasította, de Balassa Péter emlékeztetett rá, hogy amikor a jegybank 2008. március 1-jén bevonta az 1 és 2 forintos érméket, ez nemzetgazdasági szinten 3-4 milliárd forintos megtakarítást eredményezett.
Színesfémhulladékként kilóra többet ér
Az azóta eltelt időben a pénzromlás üteme viszont felgyorsult, ami a forint leértékelődéséből, az árak drasztikus emelkedéséből, a valós inflációból és a háztartások eladósodottságából jól látszik. Még jobban szemlélteti azonban a pénzünk romlását, hogy az 5 forintos érme a saját anyagköltségét sem éri meg, sőt színesfémhulladékként kilóra többet ér, mint fizetőeszközként.
Úgy számolt, hogy az 5 forintos súlya 4,2 gramm, anyaga: réz, cink és nikkel, 238 darab ad ki egy kilót. Ez 1.190 forint, miközben a háztartási sárgarézhulladék kilós átlagára a színesfémátvevőknél jelenleg 1.500 forint. Átlagban a hulladékár többszöröse lehet az alapanyagár: így 1 darab 5 forintos akár 25 forintba is kerülhet, amihez hozzáadódik a nikkel, az érmeverés, a szállítás, a tárolás és az egyéb költségek. A képviselő szerint az érme bevonása több mint tízmilliárdos megtakarítást jelenthetne a központi költségvetésnek, az összeget a forráshiánnyal küzdő szociális területre lehetne átcsoportosítani.
A gyermekek egészséges fejlődése nemzeti érdek
Szabadi István (Mi Hazánk) a gyermekétkeztetés áfamentességét kiemelt társadalmi jelentőségével, illetve azzal indokolta, hogy a jelenlegi adóteher közvetlenül növeli a családokra és az intézményekre háruló költségeket. A mentesség bevezetése egyszerre jelentene anyagi könnyítést a szülőknek és ösztönzőt az intézményeknek a minőségi, egészséges ételek beszerzésére.
A forgalmi adó elengedése közvetlenül csökkenti az étkezési térítési díjakat, ezáltal növeli a rendszeres intézményi étkezéshez való hozzáférést, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek esetében.
A gyermekek egészséges fejlődése közérdek, írta a képviselő, aki szerint törvényjavaslata
egy társadalmilag igazságos, gazdaságilag megalapozott és közegészségügyi szempontból indokolt intézkedés, amely elősegíti a gyermekek jólétét, a családok anyagi biztonságát és az egészségtudatos nemzedékek felnövekedését. A gyermekek egészséges fejlődése nem csupán családi, hanem nemzeti érdek is, amely hosszú távon hozzájárul az ország emberi erőforrásainak gyarapításához és az egészségügyi kiadások csökkenéséhez.
Gyermekétkeztetésnek minősül a 18. életévét be nem töltött személy számára biztosított napi egyszeri vagy többszöri étkezés, beleértve a reggelit, ebédet, uzsonnát, illetve az egész napos étkezést biztosító intézményi szolgáltatásokat. Szabadi István az áfamentességet kiterjesztette volna az étel elkészítésére, kiszolgálására, szállítására, az ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokra. Azt javasolta, hogy a központi költségvetés évente külön fejezetben biztosítsa a kieső bevételek fedezetét az egészségtelen élelmiszerekre kivetett, kibővített népegészségügyi termékadóból.
The post Nem tárgyal a parlament az ötforintos bevonásáról, a gyermekétkeztetés áfamentességéről first appeared on 24.hu.
24.hu