Míg az első „háborúellenes gyűlésen” az Orbán Viktornak korrekt kérdéseket feltevő TV2-s Váczi Gergőt vádolták a nézők azzal, hogy tiszás, most megkaptak egy valódinak tűnőt is.
A roadshow utolsó állomása rendhagyó volt, Orbánt ugyanis Lázár János illetve a nézők kérdezgethették. A hatodik kérdés táján lépett a mikrofonhoz egy férfi, majd Orbánnak és a szintén jelenlévő Tuzson Bencének szegezte, hogy
miért hazudtatok a gyerekekről, itt az igazságügyi miniszter jelentésére gondolok, miért nem védtétek meg a gyerekeket,ki az a fontos ember, akinek a mocskosságait fedezitek, miért loptátok el a gyerekek jövőjét?
A közönség fújolt, Lázár nyugtatta őket, megjegyezve, hogy legalább lázárinfós hangulat van (ezzel arra utalt, hogy ott is több tiszás szimpatizáns kérdezhette). A férfi harmadik kérdésére egyikük sem válaszolt. Orbán azzal kezdte, hogy 2010 előtt 80 pedofil volt börtönben, ma viszont több mint 700. „Ki védi meg a gyerekeket? Mi.”
Lázár szerint inkább a délutáni (a tiszás) fórumon kell megkérdezni, hogy vajon mi volt az oka annak, hogy a pedofilokat nem üldözték és nem csukták börtönbe. Nem fejtette ki, itt mire gondolt, de meredek lenne, ha ezzel Magyar Péteren kérte volna számon, hogy Varga Judit igazságügyi miniszterként miért jegyezte ellen K. Endre kegyelmi kérvényét.
Orbán arról beszélt, a gyerekek rovására elkövetett bűnök elkövetőit „fülön fogják”, az „elromlott intézményeket megjavítják.”
Utána szokatlanul enyhe hangnemet ütött meg, mikor arról beszélt, a javítókban lévő gyerekek félrecsúszott az élete, és „minden félrecsúszott élet megérinti az embert”, majd gyorsan tisztázta, hogy itt bűnelkövetőkről van szó, gyilkosságig bezárólag. „Azoknak a fiataloknak még inkább félrecsúszott az élete, akiket megöltek vagy megerőszakoltak” – mondta Orbán zárójeles megjegyzésként, ami elég nagy tapsot kapott. Úgy látja, hogy róluk és az ő szüleikről nincs szó. Utána elmondta, azért rendelték a javítókat a büntetés-végrehajtás alá, és kezelik rendőri logikával, mert „rendet kell tenni”, úgy gondolták, ha ezt nem teszik meg, abból baj lesz.
Lázár kicsit alázta a tiszásnak beállított kérdezőt azzal, hogy nézze meg az uniós felmérést, „az neked úgy is a Biblia”, ami szerint a kormány felszámolta a gyerekszegénységet az elmúlt 13 évben.
Ezt a témát múlt héten érintőleg sem hozta szóba Andor Éva TV2-s riporter, aki Mohácson kérdezgette (alá) Orbánt. Aznap Magyar a Karmelita és a Sándor palota előtt tüntetett. Azóta viszont kijött a 21 Kutatóközpont mérése, ami szerint a fideszes bázist is megosztja a Szőlő utca ügye. Lehet, hogy a Fidesz számára készült más mérések is ezt mutatták, így Orbánnak érdeke volt válaszolni a provokatív kérdésekre. Főleg úgy, hogy a legprovokatívabbat el is engedte a füle mellett.
Az is érdekes volt, hogy Szegeden nem foglalkoztak a „Tisza tervével” (vagyis a kamudokumentummal, ami az Indexen jelent meg), holott Mohácson Kocsis Máté végig erről beszélt, és Orbán is kapott jónéhány kérdést róla. Akkor az ívet egészen Bokros Lajosig elvitték, akit hozzákötöttek a Tisza Párthoz. Most csak néhány utalás volt erre.
Lázárnak a felvezetőjében voltak nagyon érdekes megjegyzései, részben olyanok is, amik ellentétesek a kormány hozzáállásával. Például, mikor arról beszélt, az elmúlt 29 Lázárinfó tanulsága, hogy „az emberek biztonságot akarnak, azt várják, hogy megvédjük őket, és nem akarják, hogy neveljék őket.”
Azt is leszűrte, hogy „hasznára kell lenni a választóknak, és nem az agyukra menni.” Nagyon el akarta mondani, hogy a Fidesz magas bért és alacsony rezsit kínál, csakhogy kétszer is belezavarodott, először azt sikerült közölnie, hogy ők „alacsony bért és magas jövedelmet garantálnak.” Végül csak kihozta, hogy a Tisza hozna alacsony fizetést és magas rezsit.
„Az okos ember nem a rizikót, hanem a biztosat választja. Többet ésszel, mint haraggal, ez a 2026-os választás tétje.”
A nemrég elindított Lázárbazárral kapcsolatban volt egy ízléstelen megjegyzése: annak indulását valamiért az amerikai úttal hozta összefüggésbe, majd azt mondta, „nem Monika Lewinsky korábbi szobáiban áruljuk a Lázárbazár termékeit, hanem a pultoknál. Lázár minden mennyiségben, ez a Fidesz.”
Orbán az első kérdés után érkezett meg a színpadra, ezúttal a Szellemirtók című film zenéjére vonult be. Az első kérdés úgy szólt, miért szavazzon valaki 16 év kormányzás után is a Fideszre. Lázárnak az egyik érve erre Orbán Viktor volt.
Orbán azzal kezdte, ha nincs Fidesz, akkor háború van és jó sok migráns, nincs viszont 1 millió munkahely, hiányozta 200 ezer magyar gyerek (itt nagy tapsot kapott), nincs biztos időskor, gyerekek utáni adókedvezmény és első lakása a fiataloknak. „Nincs Fidesz, nincs party” – foglalta össze Orbán röviden.
Lázár csavart egyet a kérdésen, hogy személy szerint Orbánra miért szavazzanak, hiszen lassan 20 éve kormányoz. „Rám?” – kérdezett vissza Orbán, majd arról kezdett beszélni, a Fidesz egy fantasztikus közösség, mindig elő tudja venni azt a vezetőt, akire éppen szükség van.
„Ha megbízható, lassú folyású, nyugodt kormányzást akarunk, megkérjük Ádert, hogy vállalja el” – mondta Orbán úgy, hogy a Lázárinfó előtt Áder János beszélt, nem túl izgalmasan. Lázár meg is jegyezte, „megtapasztaltuk, hogy az milyen.”
Mire Orbán azzal folytatta, „ha erre ráuntunk, és újat akarunk, felkérjük a Jánost”, mire Lázár rögtön hárított azzal, hogy „az marha veszélyes lenne, lassítsunk, maradjunk nálad!”
Volt még egy típus Orbán fejében: „ha azt akarjuk, hogy a pénzügyeink rendben legyenek, el is alhatunk, akkor sem lesz baj a könyvekkel, megkérjük a Vargát.”
Orbán szerint mindig olyan vezetőket tudtak az élre állítani, amilyenre az országnak szüksége van. Ez nagy tapsot kapott, arra viszont nem utalt, hogy bármilyen váltásban gondolkodna. Sőt, felsorolt 3 érvet a saját védelmében. Falusi, a legjobb korban van – már 30 éve -, és meg akarja változtatni a magyarok sorsát. Mások azt akarták, hogy „kicsik legyünk és szegények”, ő viszont azt, hogy a magyarok „nagyok legyenek és gazdagok.” Ezzel még nem végzett. Kérdés persze, ehhez hány évre lenne még szüksége Orbánnak, tekintve, hogy az ország csúszik le az uniós átlagokhoz képest, de ezt már nem tippelte meg.
Sokat beszélt Orbán a háborúról és Brüsszelről, itt is elmondta, hogy a Tisza Brüsszel magyarországi megbízottja, és hogy nem a Tiszát kell legyőzni, hanem Brüsszelt.
Az egyik kérdező azt akarta tudni, hogy mennyire érdeke Magyarországnak az ukrán állam összeomlása, hiszen nem támogatta az ország pénzügyi megmentését.
Orbán arról beszélt, ez nem érdek, ezt el kell kerülni, de a háború nem megerősíti őket, hanem gyengíti. Eddig „elment” 180 milliárd euró Ukrajnára, most újabb 90 milliárdról döntöttek. Orbán szerint ebből egy Ukrajna méretű országot fel lehetett volna újítani, Észak-Afrikában pedig olyan fejlesztéseket lehetett volna végrehajtani, ami megállította volna a migrációt. Így viszont „óriási pénz ment a semmibe.”
Egy idősebb nő arra volt kíváncsi, hogy sikerült lesöpörni az asztalról a befagyasztott orosz vagyon felhasználását, mire Orbán megismételte, hogy ez a lépés szerinte hadüzenet lett volna az oroszok felé, majd levezette, hogy ezzel Európa nyakig belemerült volna a háborúba. A háború után lehet beszélni a jóvátételről, de menet közben nem szoktak vagyont elkobozni. A hosszú válasz végén azért elárulta, hogy valójában a belga miniszterelnök játszott kulcsszerepet abban, hogy ez lekerült az asztalról. (Az orosz devizatartalék nagy része ugyanis egy belga bankban volt, a belga miniszterelnök pedig tartott a következményektől.) Lázár megjegyezte, hősiesen küzdött, majd Orbán gúnyolódott egyet azon, hogy senki nem gondolta volna, hogy a hősiest és a belgát egy mondatban hallja.
Egy későbbi kérdésre Orbán arra utalt, nem bízik abban, hogy az ukránok vissza tudják majd fizetni azt a 90 milliárd eurós hitelt, amit most felvesz az EU, hogy „hadikölcsönként” átadja nekik.
„Úgy nyerjen a Tisza választást Magyarországon, ahogy az ukránok visszafizetik a kölcsönt.”
Orbán szerint a hitel miatt már nem csak egyes országok és a fegyvergyártók, de már a bankárok is a háború folytatásában érdekeltek.
Arról beszélt, nagy európai tradíció, hogy megtámadják az oroszokat, Napóleon és Hitler is. „Nekik nem ment, most majd Kaja Kallasnak sikerül, nem?” – tette fel a kérdést Orbán, mire a közönség nevetett.
„Kötözködni az oroszokkal, beleugrani egy háborúba, megtámadni őket, én ettől mindenkit óva intenék.”
Azt jósolja, idővel Németországban és Franciaországban is lesznek majd háborúellenes gyűlések. „Abban bízhatunk, hogy a nép alulról kikényszerítheti a békét.” Ez érdekes megjegyzés volt azok után, hogy eddig Trumptól várta a békét.
Egy másik kérdésre Orbán azt mondta, béke lehet Európában, a békesség esélyét viszont nem látja. Orbán szerint az Európai Unió a háború felé megy, ebből a magyaroknak ki kell maradniuk. Egyúttal háborúpártinak nevezte a Tiszát. Orbán a gyűléseken rendre megjegyzéseket tesz a német vezetőkre, ezt most sem hagyta ki.
Egy miskolci DPK aktivista arra panaszkodott, hogy elárasztják a Facebookot „az ellenség” kommentjei, amit szerinte „parancsba kapnak”. Arra várt választ Orbántól, hogy ők mit csináljanak ezzel. Orbán azt válaszolta, egyelőre védekezzenek. „Nem mondom, hogy támadjuk meg őket, majd a kampány vége felé. Mindennek eljön az ideje.” Ha rájuk küldenek 500 embert, ők küldjenek vissza ezret.
Azt magyarázta, ezért is jöttek létre a digitális polgári körök, hogy kiálljanak egymás mellett, illetve, hogy „ne csak ronda és unok dolgok történjenek” a digitális térben. Ezen a ponton nekiállt minősíteni a balliberális oldalt, akik arctalanul, durván kommentelnek, szerinte ők ilyenek is.
Két laza kérdés maradt a vége fele, milyen bejglit szeret (diós, mákos, diós) és mit főz karácsonyra (semmit, a felesége főz), de még elmondhatta, hogy érzi magát Orbán a brüsszeli tanácsüléseken. Itt hosszan beszélt arról, mennyire élvezi a küzdelmet, és már könnyebben áll ki a többi vezetővel szemben, hiszen a migrációval kapcsolatban neki lett igaza. A mostani ülésen is arra próbálta rávenni a vezetőket, hogy változtassanak a hozzáállásukon és álljanak be Trump békekezdeményezése mögé, hiszen olcsóbb a békét finanszírozni, mint a háborút.
Végül arról beszélt, a Visegrádi 4-ek ügyében történt haladás, hiszen már a lengyel elnök is velük van, így már 3,5. A brüsszeli szankciók ellen szerveződnek, és azért van szükség rájuk, hogy kinevethessék Brüsszelt. Az anyósával vett idézettel zárta a fórumot: „tőle megtanultam, hogy minden jó, ha jó a vége, és ha nem jó, akkor az még nem a vége.”
A gyűlésen Áder János is beszélt, bőven túllépve a megszabott 25 perces időkeretet. Hiába jelezték többször a szervezők, hogy fejezze be, végigsorolta az elmúlt 15 év fejlesztéseit, majd tételesen azt is, amiről nem beszélt részletesen. Mindezt azért, hogy válaszoljon arra a kérdésre, gyarapodott-e az ország az elmúlt 15 évben. Áder rövid válasza az volt, hogy igen, és arról is beszélt, a háborúról fantáziálni veszélyes.
A gyűlésen ott volt a kormány több tagja: Gulyás Gergely, Rogán Antal, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Tuzson Bence és Hankó Balázs is, illetve megjelent Schmitt Pál volt köztársasági elnök is. Most sem maradtak katolikus pap nélkül: az egyik beszélgetésben részt vett Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök is.